2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

1956. október 26.: kegyetlen sortüzek vidéken

1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is a nap folyamán. A sortüzek áldozataira emlékezünk a történtek rövid bemutatásával.

Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án

Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án

Mosonmagyaróvárott munkások, diákok, nők, gyermekek gyűltek össze és végigjárták a középületeket. Énekeltek, szavaltak, majd követelték a vörös csillagok eltávolítását a középületekről. Ezt még a pártbizottságon és a honvédségi laktanyánál is elérték. A tömeg ezt követően a határőr laktanyához vonult. Az itt szolgáló határőröket korábban Budapestre vezényelték, csupán a kiszolgáló személyzet maradt helyben. Kiegészítésükre Nagyatádról irányítottak át határőröket. Az egymást alig ismerő katonák parancsnoka Dudás István határőr százados lett. Ő parancsot kapott arra, hogy a laktanyát minden körülmények között védje meg, mert ott a nyugati határ biztosításához szükséges fegyvereket, lőszereket, sőt operatív iratokat tároltak. A laktanya felé vonuló fegyvertelen tüntetők közeledtére Dudás százados elébük ment, beszélt néhány tüntetővel, feltehetően eredménytelenül. Ezt követően az egyik tiszt pisztolyával a levegőbe lőtt, rögtön utána a határőrök tüzet nyitottak mind kézifegyvereikből, mind sorozatlövő fegyverekből. A tömeg pánikba esett és menekült. Ekkor egy második, semmivel sem indokolható sortűz is eldördült, sokan hátulról kapták a golyót. A sortűz áldozatainak emléktábláján 56 név szerepel: ipari tanulók, középiskolások, főiskolai hallgatók, munkásasszonyok, kubikusok nevei szerepelnek rajta.

Az esztergomi Sötétkapu

Az esztergomi Sötétkapu

Tragikus sortűz dördült el ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város, kora hajnalban pedig a tüntetőkhöz csatlakoztak munkaszolgálatos katonák is, akik előtte még leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Reggel nyolckor a város tanárai és diákjai elindultak a Széchenyi térre, majd a városháza előtt tüntetést tartottak. Az erkélyről közben leengedték Rákosi gipszből készült szobrát, amit aztán összetörtek. Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyvereiket. Ezt követően a körülbelül 5-600 fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancsnokság elé akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját. Amikor azonban a buszokon és gyalogosan tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg ekkor pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azonban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg.

A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai

A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai

Október 26-án tragikus események színhelye volt Miskolc is. Itt is a reggeli órákban kezdődtek a tüntetések, sok száz ember jelent meg a rendőr-főkapitányság épülete előtt a letartóztatott egyetemisták szabadon bocsátását követelve. A békés tüntetés hangulatának ellenére mégis tragikus fordulatot vettek az események. Előbb egy rendőr a mennyezetbe lőtt, majd az épületet védő karhatalmisták az emeletről tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre és egy köteg kézigránátot dobtak közéjük. A tüntetők elmenekültek, kilenc halott és 58 sebesült maradt a helyszínen. A felbőszült tömeg még ugyanezen a napon betört a kapitányság épületébe, hét ÁVH-s tisztet meglincselt, holttestüket pedig felakasztották a szovjet hősi emlékműre.

Ugyanezen a napon Magyarország több más városában is – többek között Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Kecskeméten – belelőttek az ÁVH-sok a tüntető tömegekbe. A brutális megtorlások azonban nem vezettek eredményre, elkezdődött a menekülés a süllyedő hajóról. Október 26-a a forradalom történetének első döntő jelentőségű fordulata. A hatalom ekkor látta be első alkalommal, hogy puszta brutalitással nem lehet megtörni a fellázadt magyar nép ellenállását. Piros László belügyminiszter és Szerov altábornagy délutáni megbeszélése után megkezdték a rendszer ÁVH-s pribékjeinek rendőr-egyenruhába való átöltöztetését, hátha ezzel meg tudják előzni a további lincseléseket.

http://tortenelemportal.hu/2009/10/1956-oktober-26-kegyetlen-sortuzek-videken/

1956.október 23. 15 perc film

Klikk: http://index.indavideo.hu/video/15_perc_a_Nagy_Napbol_1

 

2012.10.22.A nagy nap 15 perce

A forradalom első napjaiban főként csak híradósok és amatőrfilmesek forgattak. A kutatóknak eddig 15 percnyi filmanyagot sikerült összegyűjtenie október 23-ról. A rádió ostromáról is van felvétel, csak még meg kell vásárolni.

Interjúnk Varga Jánossal, a MaNDA kutatójával itt olvasható.

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Sinka István verse BUDA, 1956. OKTÓBER 26.

ÜDV NÉKED IFJÚSÁG! ÜDVÖZLÉGY MAGYAR NÉP!

KI LÁNGBAN ÉS VÉRBEN SZÜLETTÉL MEG ÚJRA HÁROM NAGY ÉJSZAKÁN VAD ÁGYÚDÖRGÉSBEN!

MELYIK NÉP ÍRTA FEL MOSTANÁBAN NEVÉT ÍGY, HOGY ARANYAT ADOTT KEZÉBE ISTEN UJJA?

S MELY NÉP BESZÉLT ÍGY ÖNMAGA NEVÉBEN, MINT ANGYAL, MIKOR A HARSONÁJÁT FÚJJA?

BÚS IGÁJÁNAK FÁJÁRA ÍRJA HÁT, S MINT ANNYISZOR A MEGSÁRGULT EZER ÉVBEN VÉRREL ÉS VASSAL TANÍTJA ZSARNOKÁT.

BUDA, 1956. OKTÓBER 26.