2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Falusi asszony könyve az öngyógyító kiskertről

Írta: Virágné Fejes Éva
2015. január 20. kedd

Sajnos nem nagy divat ma a könyvolvasás, most mégis erre buzdítjuk a kertbarátokat és a hobbikertészeket. Ismerkedjenek meg az öngyógyító kiskerttel!

kertben

Bár még tartja magát a tél, már most itt az ideje, hogy elkezdjük tervezni kiskertünket. Mit, hova, mennyit? Nem egyszerű dolog a tervezést, annál is inkább, mert nem (csak) babra megy a játék. Ma már nem olcsó a vetőmag, de maga a termény (zöldség, magvak) sem. Nem mindegy tehát, hogy pénzt és energiát ölünk bele, és a végén mégsem tudunk aratni.

Okos gazda

Ő az, aki minél több szempont alapján mérlegel, mivel is telepítse be kiskertjét. Sokan vagyunk, akiknek kevés tapasztalata van ezen a téren, sőt szép számmal akadnak olyanok is, akik erre az évre tervezték életük első veteményeskertjét. Nekik, de minden, az egészségét is szem előtt tartó kiskertésznek jól jönnek a pontosan megfogalmazott, gyakorlati tanácsokat tartalmazó írások.

 

Ezekből létezik jó pár, és szerencsére már az interneten is fellelhető néhány.  Ezek közül is kiemelkedik Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című munkája. Dr. Gyuró Ferenc , a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke a könyv előszavában a következőket írja:

„Ma már nem az a legfőbb kérdés: milyen növényvédőszerrel védekezzünk egyik vagy másik kártevő ellen? Mit használjunk az adott betegség megfékezésére? Vegyes kultúrás módszerünk esetében így hangzik a kérdés: melyik szomszédságban érzi jól magát az adott növény? Milyen szomszédokkal tudjuk kártevőitől megvédeni és kórokozóit elriasztani? A szomszédokat tehát körültekintően kell megválasztanunk. A jókat alkalmazzuk, a rosszakat kerüljük.”

„Ha ez a könyv mást nem adna, csak a kertészkedők szemlélet-változtatását, egy-két új biológiai elem gyakorlatba való bevezetését, a növénytársulások kialakítását, az elő- és köztes növények a főnövényekkel összhangban való kiválasztását és a komposztkészítést, máris elérte a célját a szerző és a kiadó, s így a termesztő is.”

kertben2

A szerző ajánlása

"Falusi asszony vagyok, s népes családomat - 6 gyermekem van - és a gazdaságunkban foglalkoztatott dolgozókat a magunk termelte élelemmel kellett ellátnom. A termékeket nemcsak közvetlen fogyasztásra szántuk, hanem - s ez a további biológiai munkáknál fontos tényezővé vált - ezeket tárolni kellett vagy befőzni, majd - amikor már jelentősen megnagyobbodott a földterületünk - piacra is termeltünk. Ettől az időtől kezdve mutatkozott meg a döntő különbség a "hagyományos eljárással" termelt zöldség és a biológiai termelésből származó termékek között. Mindaz, amit ma eredményként könyvelhetek el, az 1940 óta végzett következetes munkának a gyümölcse.

Már a kezdet kezdetén tudatára ébredtem annak, hogy csak jó minőségű, kifogástalan élelmiszereket szabad megtermelni. Ez a követelmény elsődlegesen a gazdaságosság szempontjából merült fel, a ráfordítás és a minőségi eredmény, az eltarthatóság, a sok-oldalú felhasználás és értékesítés összefüggésében. Mindez bizony már nagyon régen volt. De milyen hosszú volt az út, amíg egy tapasztalatból leszűrt szemlélet elismertté vált, vagy legalábbis alapos megvitatásra került. Végül teljes igazolást nyert, hogy az ilyen minőségi termeléssel előállított termék egészség, ízletesség és eltarthatóság szempontjából kiáll minden összehasonlítást.”

 

„Remélem, a vegyes növénykultúrás kertészet lényegét a könyv meggyőzően kifejti, és egyben a természetszerű kertművelés és a természetvédelem közötti szoros kapcsolatot is megvilágítja. Könyvemet eddig négy idegen nyelvre fordították le, s most átadom a magyar olvasóknak is.”

A könyv teljes terjedelmében itt olvasható!

Forrás: http://www.sokszinuvidek.hu/kertunk-portank/1930-Falusi-asszony-k%C3%B6nyve-az-%C3%B6ngy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%B3-kiskertr%C5%91l

Öngyógyítás kéztartásokkal