Elmentünk Érpatakra, hogy saját szemükkel és kameránkkal győződjünk meg a valóságról. Most önök elé tárjuk. Érdemes megnézni.

Lehet-e jobb világot teremteni megfélemlítéssel? A rendteremtésen, a törvények szigorú betartatásán alapuló érpataki modell szimpatikus lehet akár a szociálisan érzékeny olvasónak is. A szociális szféra szakértői azonban rámutatnak: az érpataki polgármester 18-19. századi elveket hoz vissza, az ember bűnösségét hangsúlyozza, és a megoldás a totális állami kontrollt jelenti. Elmentünk Érpatakra, hogy saját szemünkkel és kameránkkal győződjünk meg a valóságról. Most önök elé tárjuk. Érdemes megnézni.

Forrás: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=PRBxP3_egPY

A videó tipikus esete az egyoldalú tájékoztatásnak, ahol csak a polgármester reagálhat az olykor beszélni sem tudó, kiválasztott személyek "rágalmaira".


Íme az érpataki modell a kidolgozó, Orosz Mihály Zoltán polgármester szavai alapján:

Kulcsfogalom a rend.

  • Zéró tolerancia, szigorú büntetések.
  • Akár apróbb vétségért is elzárás.
  • „Ha százszor büntettünk, de nem használt, akkor százegyedszer is büntetünk.”
  • A segélyek kifizetését feltételekhez kötik. Előírják, hogy nem lehet gazos a kert, rendetlen az udvar. Ha a gyerek nem tiszta, a védőnő intézkedik.
  • Aki nem fizeti a közüzemi díjakat, azt megfosztják a segélytől és akár az adott szolgáltatástól is.
  • Militáns jellegű együttműködés: A felelős személyeknek hivatástudattal rendelkező, erős frontharcosoknak kell lenniük, akik merik és tudják használni a törvényt. A polgármester, a jegyző, a rendőrkapitány, az adóügyi előadó, a jogi előadó, a gyámügyi előadó, a mezőőr vagy a védőnő kötelékbe szerveződnek, hogy munkájukat hatékonyan végezzék. A kötelék csúcsán a rendvédelmi szervezet áll.
  • „Mindenkinek segítenie kell a rendőrség munkáját. Az ellenség, aki ellen a háború folyik, „a romboló." "Aki rombol, azt ellenségnek tekintjük, és kőkeményen felvesszük a harcot ellene. Amíg meg nem változik, el nem költözik, vagy börtönbe nem tesszük.”
  • Egyszerű megoldás a cigányság helyzetére: „Van egy szűk bűnözőréteg, egy szűk együttműködő, beilleszkedni vágyó réteg, egy szűk megélhetési szaporodásból élő réteg. A többség pedig ingadozik.” A három szűk csoport, kiegészítve a jogászkodó, a cigányokat hergelő értelmiségiekkel, befolyásolja a többséget.
  • Ha sikerült visszafogni a bűnözőket, és lecsitítani a jogászkodókat, a pozitívabb példát mutató alkalmazkodók lesznek a hangadók.