2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Itt a lista: ezeket az élelmiszereket kerüld, károsak lehetnek

A vizsgált szaloncukrok szinte egytől egyig az elfogadhatónál jóval nagyobb mértékben tartalmaznak transzzsírokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy nagymértékben felelősek a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedésekért.

Szép számban szerepelnek a listán olyan egészségesnek vélt élelmiszerek, például müzliszeletek, amelyekről kiderült, a tolerálhatónál tízszer több transzzsírt tartalmaznak.

Közzétette legfrissebb listáját az élelmiszerek transzzsírtartalmáról az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A több mint 500 termék vizsgálati eredményeit bemutató összesítés szerint számos Magyarországon kapható, egészségesnek minősülő élelmiszerben a még elfogadható mennyiség sokszorosának megfelelő értékben van jelen a transzzsír, amely felelős a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekért, s az elhízással, a cukorbetegséggel, illetve az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható.

Az a még elfogadható mennyiség, ha egy termék zsírtartalmának 100 grammjából legfeljebb 2 gramm a transzzsír. Felmérések azt mutatják, hogy a transzzsírsavból már elég egy nap 5 grammot elfogyasztani, hogy 23 százalékkal emelkedjen meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A vizsgált termékek között szerepeltek gyorséttermi ételek, margarinok, lisztek, pékáruk, kekszek, müzli szeletek, csokik, szaloncukrok, sütemények, levesporok, chipsek, húskészítmények, tejtermékek, konzervek, félkész ételek, készételek, jégkrémek, salátaöntetek, majonézek is. A közhiedelem úgy tartja, hogy a gyorséttermi ételek nem tartoznak a legegészségesebb élelmiszerek közé. Ennek ismeretében meglepő lehet, hogy a vizsgált ételek mindegyikénél a még elfogadható szint alatt volt a transzzsírtartalom.

Nem úgy a margarinoknál, amelyek között szép számban találunk a transzzsír szempontjából kifogásolható termékeket. Két margarin eredménye a leginkább szembeszökő: a Holland Premium Light 13,1, az Ewa Kulinama margarin pedig 25,3 gramm transzzsír tartalmaz a teljes zsírtartalom arányában. A listán nem szerepelnek vajak, noha már évtizedek óta tartó vita övezi a "vajat vagy margarint fogyasszunk?" dilemmát.

Nem elsősorban a vajjal és a margarinnal van a gond, hanem a belőlük készült édesipari termékekkel - hangsúlyozta nemrégiben a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában nyilatkozva dr. Császár Albert, az Állami Egészségügyi Központ II. számú Belgyógyászati Központjának vezetője, a szív- és érrendszeri betegségek szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A professzor leszögezte: a transzzsírsavak legalább annyira károsak az emberi szervezetre, mint a magas koleszterinszint.

A transzzsírsavak természetes állapotban is előfordulnak az élelmiszerekben, hiszen a kérődző állítok (mint például a szarvasmarha, a kecske, a birka) gyomrában keletkeznek. Vagyis a tejből készült termékekben eleve jelen van a transzzsírsav, így nem is tudnánk száz százalékosan száműzni a szervezetünkből - magyarázta Császár Albert. A vajban 3-4 százalékban fordul elő transzzsírsav, amelynek a mennyiségét különböző eljárásokkal lehet csökkenteni. A margarinokban a '90-es évekig valóban a még tolerálható mértéknél sokkal magasabb arányban voltak jelen a transzzsírok. Azokat azóta elemezték a gyártók, majd a '90-es évek elejétől fokozatosan megszüntették a margarinok kenhetőségét szolgáló hidrogénezési eljárást. Ma már a vizsgált termékek jelentős részénél jóval az elfogadható szint alatt van a margarinok transzzsírtartalma, sok esetben 1 gramm/100 g alatti értéket mutat.

Az OÉTI a tavalyi évben vett minták alapján szaloncukrokat is megvizsgált. Hétből mindössze egy szaloncukor (a TESCO kakaós étbevonó-masszával mártott, citrom- és narancsízű zselés szalon) ment át a transzzsír-teszten.

Az intézet a lista bevezetőjében közli, hogy a vizsgálati eredmények kizárólag a közönség tájékoztatására szolgálnak, nem képezik alapját semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Magyarországon ugyanis egyelőre nincs felső korlátja annak, hogy mennyi transzzsírt tartalmazhatnak az élelmiszerek. A hatályos szabályok mellett az a termék is egészségesnek minősül, amely a még elfogadható transzzsír mennyiségnek akár a húszszorosát tartalmazza. Sőt, még olyan előírás sem létezik, hogy a csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük, hogy az adott termék mennyi transzzsírt tartalmaz.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felszólította a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, mely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak - köztük a transzzsíroknak - a részletes felsorolását, a pontos mennyiségüket, illetve a napi ajánlott bevitel értékét. Az egyesület felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncok figyelmét is, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre ártalmas transzzsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott termékeikhez.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szeptember végén a Hír TV-nek nyilatkozva leszögezte: "egy bizonyos idő után, egy bizonyos szint felett" be fogják tiltani a transzzsírok használatát. Ezek a mesterséges anyagok ugyanis súlyos megbetegedéseket idézhetnek elő, úgyhogy be kell tiltani a használatukat, nem lehet tovább mérgezni az embereket.

Dánia már 2003-ban előírta, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 100 gramm zsírra vetítve 2 grammnál nagyobb mértékben transzzsírt, Ausztria, Svájc, Izland és Svédország is korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államokban pedig minden élelmiszer csomagolásán kötelező feltüntetni a transzzsírtartalmat, míg New York város vezetése 2008-ban betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát. A korlátozások bevezetése után az összes országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozások aránya.

Mi az a transzzsír?

Mesterségesen keményített zsír, amely növényi és halolajakból kémiai eljárással, úgynevezett hidrogénezéssel készül. Ennek eredményeképpen sokkal tartósabbá válik a zsiradék. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak, így a felhasználásukkal készült termék is jobban eláll. A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, és az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizációs" betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Tudományos kutatások igazolták: a transzzsír korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer-összetevője.

IDE kattintva elérhető a bővebb lista

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/hazai/itt-a-lista-ezeket-az-elelmiszereket-keruld-karosak-lehetnek.html

Élelmiszeripar Rt(teljes film)

Ha megnézed, messze elkerülöd a tömegétkeztetőket és csak faluhelyen, őstermelőtől fogsz vásárolni...

Uralom az élelem felett

Központi uralom az élelmiszertermelés felett

Sokan még csak nem is hallottak a génkezelt vetőmagok 90%-át előállító Monsanto cégről, nem hogy a növényekbe épített terminátor génekről. Pedig, a ma elvetett növények magja már csak ritkán alkalmas az adott növényfaj továbbszaporítására, és ez nem véletlenül alakult így. Tudtad például azt, hogy az egész földkerekség 500 legnagyobb mamutvállalatát (Fortune 500-as lista) tekintve, a 10 legnagyobb gyógyszercég több hasznot termelt, mint a többi, 490 mamutvállalat együttvéve?

Az élelmiszertermelés feletti egyeduralom megszerzése hatalmat jelent az emberiség felett. E nemtelen törekvés részletei könnyen megismerhetők a most még sebezhető birodalmi gépezet olyan forgatókönyveiből, amilyen a Codex Alimentarius. A lenti film angol nyelvű, de magyar felirattal van ellátva.

Forrás: http://www.magyarmegmaradasert.hu/nyitolap/gyors-eleres/filmtar/item/3149-k%C3%B6zponti-uralom-az-%C3%A9lelmiszertermel%C3%A9s-felett