A többször meghosszabbított árfolyamrögzítést eddig a devizahitelesek 31 százaléka kérte az április elején közzétett PSZÁF jelentés szerint. A többség azt kapta, amit várt, fix törlesztőrészletet és egy kis lélegzetvételnyi időt az adóssága rendezéséhez. Viszont azóta történt egy-két változás.

Több megkeresés is érkezett az AXA bank árfolyamrögzítőitől, hogy a programba való belépés után megnövekedtek a kamatok, így nem csökkentek a várt mértékben részletek. Egyik olvasó szerint az emelés szinte pont akkora mértékű, mint az összeg, amit elméletileg a bank elenged a törlesztőrészlet rögzített árfolyam felüli részéből. A PSZÁF jelenleg is vizsgálódik az ügyben, úgyhogy szinte semmit nem mond. 

Megkérdezték a bankot is, hogy miért volt szükséges a devizahitelesekre vonatkozó kamatokat olyan időszakban növelni, amikor az MNB adatai szerint a teljes bankszektorra vetítve alig volt mozgás. Tegyük hozzá azt is, hogy nem is sok minden indokolta volna azt.

Az AXA banknál mégis volt egy nagyobb léptékű kamatemelés, ami szerencsétlen módon egybe esett az árfolyamrögzítéssel. A bank szerint viszont csak arról van szó, hogy az eddig a bank által benyelt költségeket most már nem tudják tovább elviselni, így valamennyit az ügyfelekre is áthárítanak azokból a költségekből, ami már évek óta nyomja a bank vállát állításuk szerint.

A bank válasza a kérdésekre

Az AXA Bank fontosnak tartotta, hogy a pénzügyi válságban is támogassa ügyfeleit. Korábban lehetőséget biztosított a devizahitellel rendelkező ügyfeleinek kedvezményes árfolyamon törleszteni a kölcsöneiket (2009 novemberétől 2010 márciusáig), illetve az elmúlt év(ek)ben annak ellenére sem emelte a banki kamatokat, hogy forrásköltségei növekedtek (a versenytársak 2010-ben és 2011-ben folyamatosan emelték a hitelkamat szintjét).

Az ezt követő időszak nemzetközi és hazai makrogazdasági körülményeinek kedvezőtlen változása miatt kisebb mértékben 2011-től, majd általánosságban a 2012-es évtől kezdődően vált elkerülhetetlenné a kamatemelés, ami véletlenül esett egybe az Árfolyamgát bevezetésével.

2010-ben és 2011-ben az ügyleti kamatok és a forrásköltségek alakulását figyelembe véve az ügyfelek egyértelműen jobban jártak azzal, hogy a forrásköltségek emelkedése miatt végrehajtott kamatemelésről az AXA Bank csak akkor döntött, amikor ez már elkerülhetetlen volt. Az AXA Bank a hitelkamatok emelésekor figyelembe vette a versenytársak kamatait, továbbá az indokolt kamatemelést több lépcsőben hajtotta végre, hogy ezáltal is mérsékelje a kamatemelés ügyfelekre nehezedő hatását. Emellett - ugyancsak az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva - az AXA Bank aktívan kampányolt annak érdekében, hogy minél több ügyfele lépjen be az árfolyamrögzítési programba, ezzel is előmozdítva az ügyfeleket érintő negatív hatások mérséklését.

Az AXA Bank a kölcsönszerződésekben rögzített kamatlábat tehát a banktól független, külső piaci tényezők hatására módosította. A kamatemelés volumenében lekövette a Bank forrásköltségeinek emelkedését. A végrehajtott kamatemelés - mind annak módja, mind pedig mértéke - megfelel a jogszabályi előírásoknak. Reményeik szerint, ha a jelenlegi makrogazdasági folyamatok tartósan kedvezőek maradnak, akkor ezek pozitív hatását mi is érvényesíteni tudjuk majd az ügyfelek felé.

Az utolsó kiemelt mondatban az AXA is elismeri, hogy a gazdasági folyamtok a kamatcsökkentést tenné indokolttá, de ezt csak akkor tudják erényesíteni az ügyfelek felé, ha tartósak is maradnak a jelenlegi kondíciók. És ahogy a válaszban olvasható, véletlen egybeesés, hogy a kamatok emelésére az árfolyamrögzítés időszakában került sor. A PSZÁF kérdésre elmondta, hogy jelenleg is vizsgálat folyik a banknál lezajlott kamatemelések miatt, a döntésig azonban szinte semmit nem tudnak elárulni annak várható eredményéről.

A PSZÁF válasza

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelenleg célvizsgálatot folytat annak áttekintésére, hogy az AXA Bank Fióktelepe 2012-től a deviza alapú jelzáloghiteleinél végzett kamatemelések során a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. A vizsgálat ennek megfelelően különösen a vonatkozó 275/2010. sz. kormányrendeletnek való megfelelőséget veszi górcső alá. E jogszabály, illetve a ráutaló hitelintézeti törvény ugyanis egyértelműen meghatározza a kamatváltoztatásra vonatkozó - az egyéb lakossági hiteltermékekhez képest szűkítettebb körű - kamatváltoztatási lehetőségeket egy hitelintézet számára a jelzálog alapú hiteleknél. A célvizsgálat eredményét a PSZÁF határozat formájában teszi közzé, addig további részleteket nem tudunk közölni.

Az felháborodott ügyfeleknek tehát még várniuk kell, legalább a vizsgálat lezárultáig, addig is minden panaszukkal a PSZÁF-hoz fordulhatnak. Azok akik most kezdenének bele az árfolyamrögzítésbe sem kell félniük, hiszen piaci szinten nem volt lényeges emelkedés a kamatokban.

Miről szól az árfolyamgát?

- a deviza jelzáloghitel az árfolyamrögzítés végéig (legkésőbb 2017 júniusáig) rögzített árfolyamon törleszthető
- a rögzített árfolyam nagysága: CHF: 180, EUR: 250, JPY: 2,5 forint
- a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban teljesen elengedi, a tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik
- a gyűjtőszámlán fokozatosan felhalmozódó összeg mint a bank által felszámított hitel a bankközi kamatlábnak megfelelően (Bubor) kamatozódik
- az ún. legmagasabb árfolyam fölött (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) nem nő tovább a gyűjtőszámla-tartozás, ezt az állam állja
- az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a forint alapú gyűjtőszámla-hitel párhuzamosan, a piaci feltételeknek megfelelően törlesztendő tovább.

Az árfolyamrögzítésben való részvétel feltételei

- az adósnak lakáscélú vagy szabad felhasználású devizaalapú (frank, euró, jen) jelzáloghitele van, amelyet forintban törleszt
- a kölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot
- a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
- az adós fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve futamidő-hosszabbítás), és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt
- pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/vannak-akik-porul-jartak-az-arfolyamrogzitessel-kamatot-emel-a-bank.html