Szemerédi Endre eredeti és újszerű megoldásaival forradalmasította a diszkrét matematikát - hangsúlyozta Ragni Piene professzor, a nemzetközi Abel-díjbizottság elnöke kedden az Oslói Egyetemen rendezett ünnepségen, amelyen a magyar matematikus átvette az Abel-díjat.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az egyesült Államokbeli Rutgers Egyetem professzora V. Harald norvég királytól vehette át a hatmillió norvég koronával (235 millió forint) járó Abel-díjat.

A díjbizottság honlapja szerint (http://www.abelprize.no) Ragni Piene Szemerédi Endre munkásságát méltatva, kiemelte, hogy egyaránt kimagasló eredményeket ért el a számelmélet, a kombinatorika és az elméleti számítógép-tudomány területén. 1975-ben figyelt fel a magyar tudósra a matematikus társadalom, amikor Szemerédi Endre bizonyította az Erdős Pál és Turán Pál sejtését. Eszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőlegesen hosszú számtani sorozatot, azaz ha egy kellően sok elemet tartalmazó számhalmazból választunk ki egy kisebb halmazt, abban találunk olyan elemeket, amelyek számtani sorozatot alkotnak.

"Szemerédi Endre bizonyítása a kombinatorika mestermunkája, amelynek azonnal felismerték kivételes fontosságát. A bizonyítás legfontosabb eleme, amelyet Szemerédi-féle regularitási lemmaként ismerünk, a nagy gráfok osztályozását jelenti. A megalkotása óta eltelt idő alatt a regularitási lemma a gráfelmélet és elméleti számítógép-tudomány legfőbb eszközévé vált" - emelte ki Ragni Piene professzor. Az Abel-bizottság elnöke hozzátette: Szemerédi Endre matematikai gondolkodása jól példázza a magyarok rendkívüli problémamegoldó-képességet. "Szemerédi Endre elméleti munkássága paradigmaváltást jelentett a matematikában" - mutatott rá Ragni Piene professzor. Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke a matematika, a tudomány és a felfedező kutatások nagy napjának nevezte a díjátadást. Szemerédi Endre munkásságát méltatva reményét fejezte ki, hogy az Abel-díj igazi inspiráló erőként hat a matematikusokra.

Szemerédi Endre szerint "a matematika szépsége abban rejlik, hogy sok kutató erőfeszítése és együttműködése révén születnek hihetetlen eredmények". A díjazott beszédében mindenekelőtt azt emelte ki, hogy milyen rendkívüli tehetségű matematikusokat, köztük a tragikusan fiatalon elhunyt Niels Henrik Abelt adta Norvégia a világnak. A magyar matematikus felelevenítette szokatlan pályafutását is, hiszen eredetileg orvosnak készült, majd egy év után abbahagyta tanulmányait és két évig gyári munkásként dolgozott. Sokat köszönhet Turán Pálnak és Erdős Pálnak, ahogy Klaus F. Roth brit matematikusnak. Sokat köszönhet azoknak a tapasztalt és fiatal tudósoknak, akiket Szemerédi Endre szerint inspirálhatott a magyar tudós "némely eredménye és módszere", de akik sokkal nagyobb sikereket értek el és mély kapcsolatokat alakítottak ki a matematika különböző területei között.

11108_szemeredi_endre_norvegia_abel-dij2.jpg
Szemerédi Endre végül kiemelte, hogy az Abel-díj az egész diszkrét matematika és elméleti számítógép-tudomány elismerését is jelenti. "A diszkrét matematika és elméleti számítógép-tudomány hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt harminc évben. Eredményei főleg a komputerek általános elterjedésének köszönhetően meghatározzák mindennapjainkat. Életünk elképzelhetetlen az internet nélkül, ahogy a mai orvoslás az olyan képalkotó eljárások nélkül, mint a komputeres tomográfia vagy a mágneses rezonancia" - mutatott rá Szemerédi Endre. A díjátadót megelőzően V. Harald délben audiencián fogadta Szemerédi Endrét a királyi palotában, este pedig a norvég kormány ad díszvacsorát a kitüntetett tiszteletére, amelyen megjelenik az uralkodó.

Szerdán kerül sor az Oslói Egyetemen az Abel-konferenciára. A tudományos előadást Véletlenszerűség és álvéletlenszerűség címmel Avi Wigderson, a Princetoni Egyetem professzora tartja, aki 1994-ben részesült a számítógép-tudománybéli kiváló teljesítményt honoráló Nevanlinna-díjban. Szemerédi Endre Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg az úgynevezett Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus, az MTA rendes tagja, valamint Timothy Gowers brit matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki 1998-ban részesült Fields-éremben. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához. A magyar matematikus tiszteletére fogadást adnak szerdán az oslói magyar nagykövetségen, csütörtökön pedig Szemerédi Endre előadást tart a Tromsói Egyetemen.

A magyar matematika erejét mutatja, hogy hazánk másodszorra érintett: 2005-ben Lax Péter érdemelte ki ezt az elismerést. Lax az Egyesült Államokban érte el eredményeit, Szemerédi viszont a budapesti kutatási eredményeiért vehette át az elismerést. Az USA-vonal azonban nála is erős. Húsz éve a Rutgers Egyetem professzora, ott is büszkék rá. A Rutgers a The New York Timesban egész oldalas hirdetéssel köszöntötte munkáját. Az Amerikai Matematikai Társaság elnöke, Eric M. Friedlander a helyszínen gratulált a magyar professzornak.

Pályafutása

Szemerédi Endre (Budapest, 1940. augusztus 21.) Abel- és Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nemzetközi tudományos ismertségre tett szert kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, eredményeivel. Legjelentősebb eredményét 1975-ben érte el, amikor Erdős Pál és Turán Pál egyik sejtését bizonyította, miszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. 1990-től a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára.

A diploma megszerzése után az MTA Matematikai Kutatóintézet (1999-től MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) tudományos munkatársaként kapott állást. Emellett 1967 és 1970 között levelező aspiráns volt Moszkvában Iszrail Mojszejevics Gelfandnál. (Ez egy tévedés eredménye volt; Szemerédi valójában Alexander Oszipovics Gelfond tanítványa szeretett volna lenni.) Hazatérése után tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Az 1980-as évektől különböző amerikai egyetemeken volt vendégkutató, vendégprofesszor: Columbia Egyetem, Rutgers Egyetem. 1990-ben utóbbi intézmény számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást.

1970-ben védte meg Moszkvában a matematikai tudomány kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává. 2010-ben az Amerikai Nemzeti Akadémia (United States National Academy of Sciences) hazai tagjává választották. Akadémiai tisztségei mellett a Bolyai János Matematikai Társulat tagja, valamint az Acta Mathematica, a Studia Mathematicarum, a Combinatorica, illetve a Discrete Mathematics szerkesztőbizottságába is bekerült.

Szemerédi Endre díjai, elismerései:

Rényi-díj (1973)
Pólya-díj (1975)
MTA Matematikai Díj (1978)
Akadémiai Díj (1979)
Leroy P. Steele-díj (2008)
Rolf Schock-díj (2008)
Széchenyi-díj (2012)
Abel-díj (2012)

11108_szemeredi_endre_norvegia_abel-dij_1.jpg
A sokoldalú matematikus

Mint az MTA honlapja kiemeli (http://mta.hu), Szemerédi Endrét sokoldalú matematikusnak tartják. Az eredetileg orvosnak készülő, majd Turán Pál számelméleti előadásainak hatására a matematikai kutatások felé forduló Szemerédi Endre pályája során a számelmélet, a kombinatorika és az elméleti számítógép-tudomány területén is kimagasló eredményeket ért el. A matematikustársadalom Szemerédi Endre legnagyobb eredményének Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítását, valamint az ehhez kapcsolódó úgynevezett regularitási lemma megalkotását tartja.

Erdős és Turán 1936-ban megfogalmazott sejtése szerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőlegesen hosszú számtani sorozatot, azaz ha egy kellően sok elemet tartalmazó számhalmazból választunk ki egy kisebb halmazt, abban találunk olyan elemeket, amelyek számtani sorozatot alkotnak. Az 1975-ben megalkotott bizonyítást felhasználva az elmúlt évtizedekben számos matematikus állt elő új elmélettel. Az Abel-díj bizottságának egyik jelenlegi tagja, Terence Tao társával, Ben Greennel közösen például Szemerédi Endre elmélete nyomán jutott arra az eredményre, hogy a prímszámok között is találhatók bármilyen hosszúságú számtani sorozatok.

Az Amerikai Matematikai Társulat legrangosabb elismerése, a Leroy P. Steel-díj 2008-as odaítélésének indokolásában is az szerepelt, hogy Szemerédi Endre elmélete a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén. 2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg An Irregular Mind című könyv, amelyben az áll, hogy gondolkodásmódja "szabálytalan", az agya másként van bedrótozva, mint más matematikusoknak. "Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját, rendkívüli látásmódját".

Bár a Szemerédi-tétel a kombinatorikán kívül is számos alkalmazásra talált, egyebek közt a számelméletben vagy a számítógép-tudományban, az akadémikus mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a legfontosabb eredményének. Szerinte az úgynevezett pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek azonban - egyelőre - még nincs akkora inspiráló hatása, mint az előbbinek. A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre úgy fogalmazott: sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. Bár a determinisztikus, azaz az előre meghatározott és a véletlen egymással ellentétes fogalmak, létezhet a kettő keveréke is.

Heidelbergben találkoznak a legkiválóbb matematikusok a fiatal kutatókkal

Abel-díjas és Fields-éremmel elismert matematikusok, valamint a számítástechnikai Turing-díj kitüntetettjei a jövőben Heidelbergben találkoznak évente az ígéretes fiatal kutatókkal - az erről szóló egyezményt Oslóban, a 10. Abel-díj átadási ünnepség alkalmából írták alá kedden. A Heidelbergi Fórumot a lindaui találkozások mintájára szervezik, amely Nobel-díjas tudósok és tehetséges fiatal kutatók részvételével zajlik, és az idén 62. alkalommal tartják meg.

A kezdeményezők a Heidelbergi Elméleti Kutatások Intézete és a Klaus Tschira Stiftung német kutatóintézet, amelyek képviselői az Abel-díjat odaítélő Norvég Tudományos Akadémiával és a Fields-érem sorsáról döntő Nemzetközi Matematikai Unióval írtak alá együttműködési megállapodást - olvasható az Abel-díj honlapján (http://www.abelprize.no).

Mint a nyilatkozatban olvasható a fizikában, matematikában, orvostudományban és gazdaságtanban jeleskedő fiatal kutatóknak megadatik, hogy évente találkozzanak tudományterületük nagyjaival Lindauban, a matematikusok és informatikusok mostanáig viszont nem jutottak ilyen lehetőséghez. "A matematika és a számítástechnika képezi technológiai világunk alapját, eredményeik mindennapi életünket befolyásolják. A Turing-díjjal azokat ismerik el, akik kiemelkedően járultak hozzá a számítástechnika tudományához, az Abel-díjjal és Fields-éremmel pedig a legkiválóbb matematikusokat tüntetik ki. Jövő év szeptemberétől ezek a kiválóságok évente találkozhatnak a Heidelbergben a világ minden tájáról összesereglett fiatal tehetségekkel. Az első Heidelbergi Fórumra 2013. szeptember 23-27. között kerül sor.