2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

2014. július 1.:A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja elé

(részlet)

Sem kedvem, sem hajlamom nincs a moralizálásra. Alkatomhoz mindig közelebb állt Epikurosz, mint egy pusztába vonuló, zebraganajt szedegető aszkéta. Aki gazdagodni akar, ám tegye. De a magánszektorban tegye, és ne a nép megrövidítésével. Kétféle pénz van. A magánpénz, amelyet mindenki úgy költ, ahogy a kedve tartja: elkártyázza, elissza, ellóversenyzi, elnőzi, elfiúzza, bankban kamatoztatja, a termelésbe fekteti be, a gyerekei között osztja szét, jótékony célra adományozza – az ő dolga. De a másik, a közpénz, ami nem más, mint dolgozó emberek jövedelmének adója – az szent. Aki ahhoz nyúl, az sokkalta vétkesebb, mint az, aki a Centrum Áruházban elemel egy pár zoknit. Egy valódi demokráciának kérlelhetetlennek kell lennie a közvagyon tolvajaival szemben. Piacgazdaság van, a magánszektor tárva-nyitva áll. Nem kötelező köztisztviselőnek, s még kevésbé miniszternek vagy országgyűlési képviselőnek lenni. De ha valaki az utóbbit, a közszolgálat útját választja, az menjen rajta egyenes derékkal, vagy tűnjék el!

Csillagüzenetek 2014.június 30. - július 6.

Legújabb kisfilmünkben a július havi csillagüzeneteket vesszük sorra. Mivel sokan ezekben a hetekben töltik a jól megérdemelt szabadságot, ezért döntöttünk úgy. hogy kivételesen nem heti, hanem havi áttekintést adunk, a jobb tervezhetőség érdekében.

Filmünk megtekintéséhez kattintson a www.asztrozofia.hu –ra, vagy a www.csillagtv.com –ra.

 

Régi hallgatóim figyelmébe ajánlom 2014. július 5-én, szombaton és 6-án, vasárnap a Soter klubban 9 órakor kezdődő két napos reflaxációs tanfolyamunkat. Jelentkezni a 06 70 384 2544, 06 70 223 0890, és a 06 1 331 8186-os számokon lehet.

Cím: VI. Budapest, Dessewffy u. 53.

 

Szeptemberi kezdéssel új asztrozófia – asztrológia tanfolyamot indítunk Miskolcon is. Erre regisztrálni Lizakovszky Rékánál, a vojkuj@yahoo.com címen lehet.

 

Októberi kezdéssel New Yorkban (USA) indul új asztrozófia – asztrológia kurzusunk, érdeklődni, és jelentkezni Gecse Ildikónál lehet a 347-424-0467-es számon, illetve a deeksha68@gmail.com e-mail címen.

 

Sokak kérésének eleget téve adjuk közre új, budapesti asztrozófia – asztrológia tanfolyamunk kezdésének az időpontját:

2014. szeptember 9. kedd, 17.00 óra, Soter klub.

VI. Budapest, Dessewffy u. 53.

Információ, és előzetes regisztráció az alábbi telefonszámokon lehetséges:

06 70 384 2544, 06 70 223 0890, 06 1 331 8186.

Az iskola 2 + 1 éves, az órák kéthetenként, 17.00 – 20.45-ig kerülnek megtartásra.

 

 

Gyógyító, és spirituális időintervallumok 2014. június 30 – július 6-ig:

Az előttünk álló héten a gyógyítás, az öngyógyító módszerek, meditációk, légző-, és energiagyakorlatok végzésének legoptimálisabb időintervallumai:

Az első gyógyító, spirituális és beavató időintervallum déli irányba fordulva érzékelhető 10.30 – 14.00 óra között.

A második gyógyító, és spirituális időintervallum keleti irányba fordulva 17.25 – 20.45 óra között érzékelhető.

JÓ GYÓGYULÁST, GYÓGYÍTÁST, IGAZI BEAVATÓ ÉLMÉNYEKET, ÉS FÉNYES FELISMERÉSEKET KÍVÁNUNK!

 

Hírleveleinkre feliratkozás a www.asztrozofia.hu –n!



Minden nap, minden pillanat csillag – bolygó konstellációja egyszeri, és soha meg nem ismétlődő, így azok a mindenkori ITT ÉS MOST, vagyis a JELEN varázslatát, kozmikus lehetőségeit, és a KOZMIKUS MINŐSÉGEK MEGTAPASZTALÁSÁT, ÁTÉLÉSÉT tanítják a Földön élő embernek. 

Amennyiben úgy gondolja, hogy ezek az üzenetek, információk segíthetnek rokonainak, barátainak, ismerőseinek is, akkor kérem, küldje át nekik is ezt a levelet!


Áldás kísér minket az Úton!
Szeretettel a Csillag Tv csapata nevében:
Paksi Zoltán


www.asztrozofia.hu
www.csillagtv.com

Moka Tünde az Új Medicináról

Vannak konfliktusaid? Tudod, miért betegszel meg? Érdekel, a kettőnek miért van köze egymáshoz? Hallgass bele előadásomba.


Az eltitkolt kép: Munkácsy Mihály – Zsidó vérgyilkosság (1883)

Az eltitkolt kép - Munkácsy Mihály - Zsidó vérgyilkosság - 1883

Megfestette a tiszaeszlári zsidó gyilkosságot Munkácsy Mihály?

Az Index publicistái egy eddig ismeretlen Munkácsy képre bukkantak, amelyen zsidó férfiak (állatok) kínoznak egy meztelen nőt. A liberális lap máris antiszemitizmussal vádolja Munkácsyt, bagatellizálva művészetét.

Az Index munkatársai nemrég hatalmas felfedezésre jutottak: kiderült, hogy Munkácsy Mihály, az ismert, politikailag korrektek által is elismert, magyar festő megfestette a tiszaeszlári zsidó gyilkosságot. A publicista máris revízió alá akarja vetni Munkácsyt, antiszemita agitátorként megbélyegezve:…

“Ha igazak egy rejtélyes műgyűjtő állításai, akkor át kell értékelni az egyik kikezdhetetlennek ismert magyar kulturális idol, Munkácsy Mihály életművét. A monumentális vallási festményeiről, magyar történelmi tablóiról, vagy édesbús népi életképeiről ismert művész az Indexhez eljuttatott dokumentumok szerint ugyanis festett egy eddig nem ismert, felkavaró képet is. A festmény nem is burkoltan antiszemita kiáltvány, amely témájában és megjelenítési módjában a legalávalóbb babonákat és sötét eszméket idézi meg. Olyasmiket, amelyeknek egyébként reneszánsza volt Munkácsy fénykorában, nemcsak Magyarországon, de Európában is.”

Rögtön bagatelizállni is kezdi a művet: “A festmény üzenetének értelmezéséhez sem esztétikai, sem művészettörténeti, sem történelmi háttérismeret nem szükséges. Élveteg, vagy gonosz tekintetű zsidók feszítenek ki egy védtelen, ruhátlan lányt. Az áldozat hasán, kezein folyik a vér, egy szenvtelen zsidó edényt tart, vélhetően a vér összegyűjtéséhez, miközben a háttérben egymás fülébe suttognak a szertartás további résztvevői. Az alélt lány kiszolgáltatottan hever, a zsidók orra kampós, az egyik szája véres, két öregember kigúvadt szemmel mered a lány ágyékára, miközben a főzsidó késsel közelít. Mindez akár karikatúra is lehetne, a babona paródiája, ám egyetlen dolog mégis a rémisztő mezsgyében tartja a festményt: hogy látványosan jó képről van szó.”

A festmény kifejező, drámai, bravúrosan alkalmazza az akadémizmus minden stílusjegyét. Éppen azokat az erényeket mutatja fel, amelyek révén Munkácsy a hírnevét köszönheti. A hatást szintén egy Munkácsyra jellemző elem fokozza, a méret: a felzaklató jelenet négy méterszer két és fél méteren sokkolja a nézőt.

Kétségek és bizonyítékok

A Golgota vagy a Siralomház című képek áhítatos rajongóinak helyzetét nehezíti, hogy a képet olyan titkok övezik, mintha egy Dan Brown-regényben szerepelne. Az alkotáson nincs egyértelmű szignó, a vélhetően külföldön élő tulajdonos nem áll a nyilvánosság elé, a kép eredete bizonytalan, nyomát pedig az életműben sem találni.

A képpel két éve foglalkozó amerikai és magyar szakemberek azonban állítják, hogy a közvetett bizonyítékok egyértelművé teszik az alkotó kilétét.

Dr. Jeffrey Taylor művészettörténész és Végvári Zsófia, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetője így érvelnek: a stílusjegyek megfeleltethetők Munkácsy fő korszakának festményeiről ismerteknek. A műszeres vizsgálatok a festmény keletkezését 1882 és 1887 közé teszik, arra az időre, amelyben az Európát felkavaró és megosztó két antiszemita per zajlott: a tiszaeszlári vérvád (1882-1883), és kicsit később a franciaországi Dreyfus-per (1894-1906). Az 1914-es nemzetközi sajtóban nyoma van egy Munkácsynak tulajdonított, Vérvád (Crime rituel) című képnek, igaz, a festő özvegye tagadta a kép létezését.

Megszólaltatta volna a tulajdonost is az Index, aki azonban olyannyira védte inkognitóját, hogy még szakértőkkel is csak közvetítőkön keresztül tartja a kapcsolatot. Annyit tudtunk meg, hogy a közvetítő amerikai, a tulaj pedig vélhetően nem magyar származású. A képet 2012-ben egy londoni műtárgyszállító cég udvarán vizsgálhatták meg. A festményt rossz minőségű keretre feszítve találták, a vásznon a szakszerűtlen tárolás jeleivel. A Vérvád ennek ellenére olyan erős hatást tett rájuk, hogy mindketten állítják, eredeti Munkácsy került elő.

De nézzük meg sorban a bizonyítékokat, és a kétkedésre okot adó vélekedéseket.

A tiszaeszlári vérvád és a titkos festmény

A kutatók vaskos dokumentumokat állítottak össze a kép keletkezésének körülményeiről, ami meglepő lehet annak fényében, hogy az utókornak egyetlen direkt bizonyíték sem áll a rendelkezésére. Rengeteg olyan adat létezik ugyanakkor, amelyek alapján könnyen elképzelhető, hogy a kép alkotója lehet akár Munkácsy Mihály is.

A Vérvád témája, a zsidók által elkövetett bűnök a napi közbeszéd részét képezték abban az időben, amely Munkácsy fő korszakának számít. „A kép témája és a feltételezett keletkezési idő egybe esik a tiszaeszlári vérvád 1883-as dátumával. A korabeli világsajtó is tudósított a Tiszaeszláron történtekről, így feltehető, hogy Munkácsy a korabeli újságokból értesült a faluban történtekről. Munkácsyt mélyen érintették a társadalmi események, különös érzékenységgel reagált a társadalom bizonyos rétegeinek helyzetére.” – írta lapunk kérdésére a művel foglalkozó szakértő, Végvári Zsófia.

Felvetettük, hogy miként készülhetett el egy ilyen monumentális kép úgy, hogy a műnek és keletkezésének sincsenek nyomai a szakirodalomban és a leírásokban. Végvári elmondta, hogy a festékbe ragadva textilszálakat találtak, amelyből arra következtettek, a művész titokban dolgozott a felkavarónak számító témán, a készülő festményt pedig munka után letakarhatta.

Pilátus és a zsidók

Végvári Zsófia esztétikai, stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád közt. „Munkácsy az 1880-as évek közepén – amikorra a festmény keletkezési ideje tehető stíluskritikai alapon – már túl volt a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című kompozíción.

Munkácsy

A festmény kimondhatatlan sikert hozott Munkácsynak, festménye elé zarándokolt Európa, és pár évvel később az Amerikai Egyesült Államok. Festői stílusa ekkorra kiforrott, alakjai kifejező ereje és a festményeinek kompozíciója rembrandti párhuzamokat ér el. A Vérvád című festmény figurái ismerősek a Krisztus Pilátus előtt című festményről. Kompozíciója tökéletesen szerkesztett, a horizontális elrendezés balladaszerűen meséli el az eseményeket. A Krisztus-kép alakjai új történetben élednek újjá, az öreg és a fiatal zsidó arca vagy a tömegben szereplő alakok jól illettek a Vérvád témájának megjelenítéséhez.”

Végvári az adott képen konkrét párhuzamokat is húz a Krisztus Pilátus előtt című kép és a Vérvád egyes szereplői közt. Ezzel magyarázza azt is, hogy nem kerültek elő a Vérvádat megelőlegező vázlatok. A szakértő úgy véli, ezek elkészültek a korábbi nagy képekhez, és az alakokat innen már csak át kellett emelni.

Bár a színpadias kompozíció, a drámai fények és beállítások valóban döbbenetes hasonlóságot mutatnak Munkácsyval, Molnos Péter művészettörténész szerint ezek olyan jegyek, amelyek inkább az akadémista stílusra jellemzőek, nem csak Munkácsyra. „Klasszikus historizáló kompozícióval van dolgunk” – mondta. Molnos szerint a képet láthatóan tanult, jó technikai tudással rendelkező festő készítette. A stílusjegyekre térve úgy folytatta: „A kezek kialakításánál felfedezhetők olyan megoldások, amelyek analógok Munkácsyval. Valószínűbb azonban, hogy akkoriban ez volt a divat. Ez a fajta kvázi hiperrealista megközelítés, a megfestés blikkfangjaival összességében nem jellemző Munkácsyra.” Molnos meglátása szerint nem is Zichy Mihály-képről van szó.

Megkérdőjelezi a magyar szálat a képen kibomló történet is, amelyen nem a tiszaeszlári eset jellemző motívumai tűnnek fel. Míg a vérvádnál az áldozat, akinek haláláért a zsidók voltak felelősek, 14 éves volt, a festmény nőalakja érett nő. Gömbölyű hasa miatt a főszereplő talán várandós is. A vérvád esetében nem kerültek elő olyan motívumok, amelyek a képen hangsúlyosak: a kézbe szúrt szögek inkább Jézus megfeszítését idézik.

Horgony és M

A képet tudományos vizsgálatoknak is alávetették. Végvári elmondta, hogy a kutatók szerencséjére ebben az időben intenzíven fejlődtek a kémiai kutatások, és ennek eredményeképpen néhány évenként jelentek meg új festékek. Az összetevők beazonosításával könnyen megmondható, hogy melyik évben készült az adott festmény. Festékanalízisük szerint a kép 1882 és 1887 közt készült.

A kép infravörös vizsgálatánál felfedeztek egy M betűt a vászon jobb alsó sarkában, amely a sötétedő festékek és a felület szennyeződése miatt halványodott el. A szignó mellett egy horgonyformát is találtak, amelyet a cár jelképeként magyaráztak.

A titokzatos tulajdonos

A történet összességében meggyőző, de a kritikusan közelítve hozzá az is nyilvánvaló: nehezen eldönthető, hogy a bizonyítékok támasztják alá a Munkácsy-teóriát, vagy a tények gravitálnak a nagy vonzóerővel bíró névhez. Annyit le kell szögezni, hogy a legjobb műbírálat is csak valószínűsít: tévedések a nagy múzeumoknál, elismert szakértőknél és jól dokumentált életműveknél is előfordulnak.

A nyomozásban segítene, ha végigkövethetnénk a festmény útját, ennek azonban akadálya, hogy a tulajdonos nem kíván előlépni a homályból. A szakértők annyit mondtak el, hogy a célja egyértelműen a kép értékesítése. Vélekedésük szerint nem magyar, vagy magyar származású emberről van szó, mivel olyan alapvető információkat is kért tőlük, amivel egy magyar rendelkezne.

Jól értesültségre vall ugyanakkor, hogy a titokzatos tulaj éppen akkor döntött az eladásról, amikor Magyarországon a parlamenttől a közbeszédig ismét előkerült az antiszemitizmus. Ilyen körülmények közt pedig talán már nem habozna egy, a témával szimpatizáló, tőkeerős vásárlójelölt. Bár az ár akár 3-400 millió forint is lehet, a vonzerő jelentős, hiszen olyan antiszemitizmussal vádolt képről van szó, amit feltehetően az egyik legnagyobbra tartott magyar festő készített. A kedves érdeklődők informálása végett annyit hozzá kell tennünk: a kép jelentős restaurálásra szorul.

(Index nyomán Szent Korona Rádió)

(Beküldte: Kovács Edit)

Nemzeti InternetFigyelő

Club218-Siófok-2014 06 23-24 éjjel

Gyorsított felvétel a viharról...több, mint ezer villám a Balatonba

Új világ, új hatalom: Nógrádi György

A MONDVACSINÁLT PROFESSZOROK ORSZÁGA LESZÜNK? NEM

Visszavonta előterjesztését...

A felsőoktatási törvény most beterjesztett módosítása értelmében Kossuth-díjjal és olimpiai éremmel is kiváltható lesz a doktori fokozat azoknál az állásoknál, amelyeknél korábban a PhD megszerzése és a habilitálás is elengedhetetlen feltétel volt.

Eztán az egyetemi alapképzés sikeres elvégzése és egy Kossuth-díj (no meg az MMA támogatása) is elég lesz ahhoz, hogy egyetemi tanár váljon valakiből. Az oktatási törvény Pósán László fideszes képviselő által jegyzett módosító javaslata azonban nem csak a művészeti oktatásban megfelelő tudományos fokozat nélkül dolgozók előmenetelét könnyítené meg, hanem a sportolóból lett tanárok érvényesülését is segítené. A módosítás ugyanis az olimpiai – illetve paralimpiai és siketlimpiai – érmet szerzettek számára is megnyitná az utat az egyetemi ranglétrán fölfelé.

A javaslat szerint ugyanis a jövőben nem csak a tudós doktorok végezhetik a professzorok munkáját. Azok, akik elvégeztek egy egyetemi alapképzést, illetve Kossuth-díjat kaptak vagy olimpiai érmet szereztek ugyanúgy jelölhetők lesznek egyetemi tanári posztra, mint azok, akik tudományos munkásságukkal, illetve oktatási teljesítményükkel hosszú évek alatt érdemelték ki ezt a lehetőséget.

Az egyetemi tanári posztra történő jelölés lehetőségét is megbolygatják: ezután az adott intézmény rektora mellett az MTA, valamint művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia, sporttudományi területen pedig a Magyar Olimpiai Bizottság is kezdeményezheti az egyetemi tanárok kinevezését.

A javaslattal a kitüntetettek megspórolhatják a doktori iskola kijárását, a PhD megírását, valamint az annak megvédését követő öt éves oktatói tevékenységet, illetve az azt lezáró habilitációt is. Az MMA, illetve az MOB által javasolt díjazottak ugyanis ezek – illetve az ezzel együtt járó oktatói, tanári tapasztalatok megszerzése – nélkül is az egyetemek rektori székében landolhatnának.

A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint ugyanis az egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltétele „hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval [...], továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.”

Arról már korábban hírt adtunk, hogy a jogszabály megváltoztatásával a Semmelweis Egyetemből kiváló és újra önállóvá váló Testnevelési Egyetem rektora lehet Mocsai Lajos, a világbajnoki kvalifikációt pár napja elbukó férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

A felsőoktatási rendszert érinti, hogy bevezetik a kancellári rendszert, amely az egyetemek, főiskolák autonómiáját szintén sértheti, mert az intézményekben a gazdasági kérdésekben a kormányzat által kinevezett embereknek lenne döntő szava.

IDE TARTOZIK

„CSAK ÚGY REKTOR ÚR Ő, AHOGYAN ÉN ORVOS”

Egy bank működési engedélyének visszavonása iránti kérelem

OTP engedély visszavonás - kezdeményezve

2014.06.15

Tisztelt Matolcsy György Elnök úr!

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

Kezdeményezzük a Magyar Nemzeti Banknál az OTP Bank Nyrt. tevékenységi engedélyének visszavonását, mivel működése nem felel meg a prudens működés előírásainak és súlyosan sérti az ügyfelei érdekeit. Éveken keresztül tartó tisztességtelen és törvényeket sértő működése több milliárd forintnyi kárt okozott az ügyfeleinek.

A HPT. visszavonásra vonatkozó rendelkezései:

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

 

Az OTP-t eddig is folyamatosan terhelő bírságok, a folyamatban lévő nagyszámú és nagyértékű perek, az OTP által kidolgozott hibás, tisztességtelen és törvénytelen hiteltermékek miatti törlesztési elmaradások, a várható kártérítések és hatósági bírságok veszélyeztetik az idegen források visszafizethetőségét.  A prudens működés ezáltal nem biztosított.

 

Prudens működésre vonatkozó követelmények

35. Általános szabályok

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

 

A Felügyelet évek óta bírságolja meg az OTP-t fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat miatt a lehető legkülönbözőbb ügyekben. A bírság mellett felhívja a Felügyelet az OTP figyelmét a jogszabályok betartására.

 

Az alábbi példák csak egy részei az eljárásnak. Látható belőlük, hogy nem csak a deviza elszámolású kölcsönök kapcsán hagyja figyelmen kívül az OTP a jogszabályokat.

 

A Magyar Nemzeti Banknál minden határozat megtalálható, miután a PSZF hatáskörét átvette az MNB.

 

Néhány példa, a lista nem teljes:

„A Felügyelet az OTP terhére a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt 3.000.000,- Ft, azaz három millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FH-I/B-5422/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/FH-I-B-5422-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 2.000.000 forint, azaz kettőmillió forint fogyasztóvédelmi bírságmegfizetésére kötelezi.”

PF-I-B-4275/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-4275-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására.

A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 1.000.000 forint, azaz egymillió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.”

PF - I – B 1158/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-1158-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a Társaságot a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott, a fogyasztók írásbeli panaszára adandó válaszadási kötelezettségére vonatkozó határidő megtartására. A vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a Felügyelet a Társaságot 1.000.000 forint, azaz egymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

PC-I-B/1044/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PC-I-B-1044-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet a Bankkal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-2794/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/24016240/keksz_5945288.pdf

„A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés miatt a pénzügyi szervezettel szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-6110/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167989/keksz_6796548.pdf

„A Felügyelet az OTP Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5347/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167056/keksz_6389983.pdf

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I-FB-112/2012. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25160744/keksz_6320994.pdf

„A Felügyelet az OTP Banknak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 100.000 forint, azaz százezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5374/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/24926636/keksz_5945290.pdf

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a panaszkezeléssel kapcsolatos válaszadási határidőre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.”

H-FK-I-775/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2409361/keksz_8393091.pdf

„A Felügyelet a Banknak — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.  A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-700/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2407733/keksz_8326000.pdf

„A felügyeleti hatóság a Bankot — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt— felhívja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására. A felügyeleti hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-70/2014. számú határozata

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2420011/keksz_8950545.pdf

 

A devizakölcsönök és a deviza elszámolású forintkölcsönök végleges megoldására a törvényhozás kidolgozta a végtörlesztést. Azért, hogy a  végtörlesztéssel a lehető legkevesebben éljenek az OTP akadályozta az ügymenetet és több bankkal együtt kartellezett, egyeztették tevékenységüket.

A Gazdasági Versenyhivatal  megállapítja:

„2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, melynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.”

A legnagyobb bírsággal az OTP sújtja ebben az ügyben a  GVH:

 

A határozat tartalmazza, hogy nem első alkalommal bírságolja a GVH tiltott együttműködés matt az OTP-t.

 

A GVH 2009-ben azért szabott ki bírságot az OTP-re,  mert más bankokkal együtt korlátozta a versenyt a bankkártyák piacán. A legnagyobb bírságot ekkor is az OTP kapta:

 

A végtörlesztés ügyintézésével kapcsolatban is rengeteg volt a visszaélés.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület honlapján végtörlesztéssel kapcsolatban 265 eljárás található.

 

Sajnos a PBT szemérmes, nem közli az érintett bankok nevét, minden bank „ABC Bank” néven szerepel.

 

A PBT már az MNB alá tartozik, így az MNB-nek nem okozhat nehézséget, hogy megállapítsa, hogy hány esetben indult eljárás az OTP ellen a végtörlesztéssel kapcsolatban.

 

Az MNB azt is meg tudja határozni a rendelkezésére álló adatokból, hogy a beérkezett több mint tízezer panaszból hány volt OTP-s, és a 68 millió forint bírságból mennyi terhelte az OTP-t.

 

A Gazdasági Versenyhivatal a már két említett eljáráson kívül több esetben is elmarasztalta az OTP-t. Néhány a 2009 előtt születettek közül, a lista nem teljes:

 

„A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) észlelte, hogy az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: OTP Jelzálogbank, Jelzálogbank, eljárás alá vont) a szerződéskötéskor 0%-os elő- és végtörlesztési díjjal értékesített jelzáloghitelei esetén az elő- és végtörlesztési díjat egyoldalú szerződésmódosítással 3,6%-ra emelte.”

Vj-22/2008/025

http://www.gvh.hu//data/cms992282/Vj022_2008_v.pdf

 

„Az alperes vizsgálata eredményeként a 2007. július 05. napján kelt Vj-50/2007/18. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor szórólapján és internétes honlapján 2007. január 1. napját követően azt a valótlan tájékoztatást adta, hogy a Lakossági Elektronikus Számlacsomag esetében nem kell fizetni a bankon kívüli rendszeres átutalások után. Ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és a felperest 1.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.”

Vj-50/2007/18

http://www.gvh.hu/dontesek/birosagi_dontesek/birosagi_dontesek_2007/5517_hu_vj-50200718.html

 

„A Versenytanács megállapította továbbá, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor - Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja- állítást szerepeltette egyes tájékoztatásaiban.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 132.000.000 Ft (azaz Százharminckétmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.”

Vj-114/2007/19

http://www.gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2007/5024_hu_vj-114200719.html

Ezt a határozatot az OTP nem fogadta el bírósághoz fordult. A bírói eljárás a Legfőbb Bíróságon ért véget.

„Az alperes a 2007. július 17-én indult versenyfelügyeleti eljárásában a felperesnek a 2007. március 26-a és 2007. április 27-e, valamint a 2007. július 16-a és 2007. augusztus 17-e közötti időszakban televíziós reklámban, óriásplakáton, kültéri plakáton és számlakivonaton megjelenő, hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójára vonatkozó kommunikációs kampány jogszerűségét vizsgálta, majd a 2007. december 14-én kelt Vj-114/2007/19. számú határozatában megállapította, hogy a felperes e kommunikációs kampánnyal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azzal, hogy a hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójáról - az elérhető maximális kamat feltételeiről - nem, illetve nem teljes körűen tájékoztatta a fogyasztókat, és azt hirdette, hogy "Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja".

Kfv. II. 37. 453/2009/5. szám

http://www.gvh.hu//data/cms984417/Vj114_2007_LB.pdf

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.  és az OTP Jelzálogbank Zrt. 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "16.510 Ft/hó 5 millió Ft-onként" és a "Most induló banki költségek nélkül!" állítások alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A Versenytanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vontak 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "Nálunk menet közben is változtathat", valamint az "OTP lakásfinanszírozásának devizanemét akár havonta is lecserélheti" állítás nem ütközik a törvénybe.

A Versenytanács Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.-t 30.000.000 Ft (azaz harmincmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

Vj-182/2007/41.

http://www.gvh.hu//data/cms1026776/Vj182_2007_m.pdf

 

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) észlelte, hogy az eljárás alá vont a személyi kölcsönök végtörlesztési díját 2005. augusztusában a szerződéses futamidő során egyoldalúan, a szerződéskötéskor rögzített 5.000 forintról 35.000 forintra emelte, amely gazdasági erőfölényes helyzet esetén felveti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 21. §-nak sérelmét.”

Vj– 12/2006/62

http://www.gvh.hu//data/cms1023455/print_Vj012-2006_m.pdf

 

„A versenyfelügyeleti eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy az OTP Bank gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a leszerződött ügyfelei vonatkozásában azzal, hogy nulla forintról megemelte az elő- és végtörlesztés díjat, majd később eltörölte a kezelési költség maximumát. A versenytanácsi előzetes álláspont a vég- és előtörlesztési díjak esetében nem csupán a többletfizetés miatt, hanem elsősorban a versenytársakat érintő piaclezáró hatás miatt kifogásolta az OTP Bank magatartását. A kezelési díj kapcsán csupán kizsákmányoló hatás volt számon kérhető az eljárás alá vont vállalkozáson.”

Vj-41/2006/60.

http://www.gvh.hu//data/cms1023468/print_Vj041-2006_m.pdf

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2003. októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban fogyasztó megtévesztésre alkalmasan közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó „akár 45 napig kamatmentesen használhatja”. Vele szemben 100.000.000 Ft, azaz Egyszázmillió forint bírságot szab ki.”

VJ--56/2006/27

http://www.gvh.hu//data/cms1023361/print_Vj056-2006_h.pdf

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal több esetben megállapította az OTP törvénytelenségeit, a fogyasztókat sújtó viselkedését, tisztességtelen hitelezői gyakorlatát.

 

Már öt olyan bírósági ítéletet tudunk melyekben az OTP másodfokon illetve felülvizsgálat után a Kúrián pert vesztett.

 

1.

Az OTP tisztességtelenül alkalmazta a vételi-eladási árfolyamot (árfolyamrés) a deviza elszámolású kölcsönöknél. Ezáltal jogtalan bevételre tett szert és jogtalanul okozott több tízezer milliárd forintos költséget az ügyfeleiknek. Ez a per Kásler-OTP per néven ismert.

„A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.
A különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett világos és érthető szabályozás
követelményének.”

Kúria Gfv.VII.30.160/2014

2.

Az OTP nem csak jogtalanul számolt fel költséget, hanem ezt a költséget elhallgatta az ügyfelek elől a szerződésekben. Ez a per a PITEE-OTP per néven ismert.

 

„A Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%), melytől a pénzügyi intézmény csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.

Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.”

Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14

3.

Az OTP nem közölte a szerződésben az árfolyamrés okozta költséget, és jogszabály ellenesen fogalmazta meg az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Ez a per, a Káplár-OTP per kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A deviza vételi és eladási árfolyam között keletkező különbözet – árfolyamrés – olyan költség, amely az árfolyam változatlansága mellett is többletterhet jelent a fogyasztókra az egynemű árfolyam alkalmazásához képest. Miután a perbeli szerződés az árfolyamrésről rendelkezést nem tartalmaz, az feltüntetésre nem került, leszögezhető, hogy a kölcsönszerződés a költségek teljes körét nem tünteti fel. Ez pedig jogszabályi rendelkezést sért.

A hiteldíj alperesek általi egyoldalú módosítására okot adó körülményeket teljes egyértelműséggel, világos és félreérthetetlen tartalommal kell meghatározni, ugyanúgy azt is, hogy ezek a körülmények milyen hatással vannak a szerződésre, a megváltozásuk a szerződés egyes elemeinek milyen mértékű módosulásával jár, milyen mértékben változik a szerződő fél teljesítési kötelezettsége, a szerződés terhe miként növekszik, érinti-e ez a fedezetállítási kötelezettséget.

A szerződés illetve az üzletszabályzat pontjában írt konkrét, a fentieknek megfelelő tartalmat nélkülöző, általános megfogalmazás nem felel meg a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó törvényi kívánalomnak, az Alaptörvényben előírt fogyasztóvédelmet nem biztosítja, annak ellenére, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás az adós szerződéses fizetési kötelezettségét befolyásolja, a kötelezettségvállalásának terjedelmét módosítja.”

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.586/2013/5

4.

Az OTP nem közölte átláthatóan és érthetően, hogy mikor jogosult emelni a kamatlábat. Ez a per, a Bán-OTP per, szintén kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A kifogásolt feltétel tisztességtelen voltának vizsgálatakor a kikötéseket összességükben kell értékelni abból a szempontból, hogy a szerződéses jogok és kötelezettségek meghatározása során érvényesül-e a felek mellérendeltségének, egyenjogúságának elve. A pénzügyi intézmény ugyanis jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönfelvevőnek, következésképpen nem oktrojálhat (ráerőszakol, erőszakolhat rá) számára hátrányos feltételeket.

A perbeli szerződési kikötés lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy a szerződés alapján gyakorlatilag bármikor tetszésük szerint megemeljék az ügyleti kamatot.”

Szegedi ítélőtábla Pf. II. 20.422/2013/3

5.

Ebben a perben az OTP sikeresen hárította az adós ügyvédjének állításait, a kereset hibáit saját javára eredményesen kihasználta. A per azonban nagyon jelentős megállapításokat tartalmaz. Ez a per, Lehmann-OTP per néven ismert.

 

„A Ptk. 209. §-ának (1), és a 209/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedett fogyasztó nem a szerződés, hanem a szerződés részévé vált tisztességtelen kikötést támadhatja.

Fogyasztói szerződés esetében azonban – a 239-§ (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a bíróságnak nem azt kell vizsgálni, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna, hanem – az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésével tartalmában azonos Ptk. 239. §-ának (2) bekezdése alapján – azt, hogy a szerződés az érvénytelen rész nélkül teljesíthető-e.”

Debreceni Ítélőtábla Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

6.

A Legfőbb Ügyészség által indított perben már 2011-ben kiderült, hogy a szerződésmódosítás lehetőségét tisztességtelenül, egyoldalúan értelmezi az OTP. Ez a per az Ügyészség-OTP per, mára szinte teljesen elfeledett.

 

„A Hpt. 2009. augusztus 1-től hatályos 210. §-ának 3. bekezdése szerint fogyasztóval, vagy mikró vállalkozással kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben egyoldalúan és az ügyfél számára kedvezőtlenül csak a kamatot, a díjat, vagy a költséget lehet módosítani, de csak abban az esetben, ha a szerződés ezt a kamat, a díj, vagy a költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi.”

Legfelső Bíróság Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

 

Néhány mondat a fent említett perekben, tárgyalásokon elhangzott olyan  OTP-s állításokról, melyekkel szándékosan félre akarta vezetni az OTP a bíróságot.

 

„Az árfolyamrés nem olyan jellegű költség, amelyről lehet tájékoztatni a másik felet.”

PKKB 2012.04.08. 4. oldal

„A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 5. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

„Az árfolyamrés nem olyan költség vagy díjelem, amelyet a szerződésben külön nevesíteni kell.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 2. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

„Az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek. Az az árfolyamoknak a képletben történő alkalmazása következtében megjelenik a THM-ben, de külön kimutatni nem kell, ilyen kötelezettséget egyetlen jogszabály sem tartalmaz.”

Fővárosi Törvényszék 2013.11.13. 5. oldal 43.Pf.636.586/2013/5

Érvelésük szerint a hiteldíj egyoldalú megváltoztatásának jogát a felperesek maguk is elismerték azzal, hogy a havi törlesztő részleteket 2011. évig fizették.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Az egyoldalú kamatváltoztatást a szerződésben rögzített körülmények változásai indokolták, a PSZÁF által e tekintetben végzett vizsgálat jogszabálysértést nem tárt fel.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„A Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleményében írtak a jogvitában nem alkalmazhatók, az abban kifejtett jogi álláspont a Kúria joggyakorlat elemző csoportja vezetőjének nyilatkozatára figyelemmel a lakáscélú devizahitelekre egyébként sem irányadóak.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Alaptalan az az alperesi (OTP) hivatkozás is, hogy a perbeli kikötés tisztességtelensége a Ptk. 209.§ (5) bekezdése alapján nem vizsgálható. E rendelkezés szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyát érinti, hanem azt kell vizsgálni, hogy az önmagában is többlet jogosultságot biztosító egyoldalú hatalmasság kikötése és gyakorlása a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit alapul véve milyen mértékben és milyen feltételek között indokolt, vagy indokolatlan. A Ptk. kizáró rendelkezése nem alkalmazható a fogyasztóknak nyújtandó szolgáltatás díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó valamely kikötésre (2/2012 (XII.10.) PK vélemény 4. pont).”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 8. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Fenntartották (OTP) azt az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontjukat, mely szerint a perbeli jelzáloghitel nem fogyasztási szerződés, mert annak tárgya nem fogyasztási cikk, így arra nem vonatkozik a 2/2012. PK vélemény sem.”

Debreceni ítélőtábla 6. oldal Pf.II.20.278/2013/7

„Az elsőfokú bíróság terhére rótták (az OTP) azt is, hogy a szerződéskötést követően hatályba lépett jogszabályok és azon alapuló PK vélemény által megfogalmazott követelményeket kérte számon, azok alapján marasztalta őket, ezzel megsértette a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmát.”

Debreceni ítélőtábla 7. oldal Pf.II.20.278/2013/7

„A bank által nyújtott deviza alapú és devizahitel minden esetben banki devizaforrást feltételez, mert ez teszi lehetővé a forinthiteleknél kedvezőbb kamatfeltételekkel történő hitelezést.”

Debreceni ítélőtábla 16. oldal Pf.II.20.278/2013/7

 

Az OTP alábbi álláspontja azt mutatja, hogy még mindig folytatni kívánja azt a megtévesztő, a törvényeket kijátszó, a fogyasztóvédelmet figyelmen kívül hagyó gyakorlatot, melyet ez előzőekben részletesen ismertettünk.

 

http://www.hirado.hu/2014/06/03/otp-a-kuria-keddi-dontesenek-nincs-erdemi-hatasa-a-deviza-alapu-hitelszerzodesekre/

 

Más területen is figyelmen kívül hagyja az OTP a jogszabályokat. A jogtalan díjemelés miatt kapott most márciusban jelentős büntetést és kötelezték az okozott kár megtérítésére.

http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/milliardos_jegybanki_birsag.html

Az MNB egyértelműen fogalmaz. Nem elegendőek a jogszabályok, azok betartását a pénzintézeteknél „ki kell kényszeríteni”. Ha nincs kényszerítés, akkor a pénzintézetek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat.

 

Hiába van már több jogerős ítélet is az OTP-vel szemben, semmit nem tett azért hogy az adósaiktól jogtalanul elszedett pénzt visszaadja és az okozott kárt megtérítse. A kárenyhítés érdekében sem tett semmit.

 

A lezárt és a folyamatban lévő perek ismeretében az OTP számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy hol és mit kell a szerződésekben módosítani.

 

http://mno.hu/belfold/ime-a-rezsicsokkentes-ujabb-lepese-1182451

 

Nagyon határozott kormányzati felkérésre, figyelmeztetésre sem csinált semmit az OTP.

 

Az OTP a saját jó hírnevére nem jogkövető magatartással, a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével vigyáz, hanem úgy hogy akadályozza a bíróságok munkáját. Abban érdekelt, hogy törvénytelen és tisztességtelen hitelezési gyakorlata minél később legyen nyilvánvaló a társadalom számára.

 

A legnagyobb piaci szereplő tisztességtelen viselkedése a többi szereplőt is a törvények kijátszására ösztönzi, hiszen versenyhátrányba kerülnek, ha a törvényeket pontosan betartják.

Egy munkásokat feketén alkalmazó vállalkozással nehezen tud versenyezni az, aki a munkásokat bejelenti, fizeti utána a közterheket, adókat járulékokat és biztosítja a munkavédelmi előírásokat. A tisztességes hátrányba kerül.

A pénzügy területén is nehéz versenyezni a kockázatokat és költségeket elhallgató, a szerződésekben homályosan fogalmazó OTP-vel egy tisztességes banknak, aki közli a törvényben előírtakat szerződéskötés előtt.

Addig nem lesz hazánkban tisztességes, a társadalom elvárásainak megfelelő bank és pénzrendszer, amíg a legnagyobb szereplő szinte háborítatlanul, következmények nélkül végezheti éveken, évtizedeken keresztül mesterkedéseit.

A Hpt. 32 §-a az OTP számára is ismert, tisztában kell hogy legyen így a cselekedeteinek következményével is.

Ha az utakon mi tartósan és súlyosan sértjük a KRESZ szabályait, elveszítjük a jogosítványunkat, nem lehet ez másként az OTP-vel sem.

Kérjük és várjuk az MNB gyors és határozott döntését.

Tisztelettel:

Hiteles Mozgalom                               Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

Szabó József ügyvezető                                        dr. Madari Tibor elnök

 

Budapest, 2014. június 14.

Forrás: http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/otp-engedely-visszavonas---kezdemenyezve.html

 

A fesztivál visszaadta Zamárdinak a Balatont

Bár a közepes méretű rendezvényeknek lassan már befellegzett, a kis települések még mindig a fesztiválokban látják a kitörési lehetőséget. A bevétel nem csak a szervezőknek jelent hasznot, hiszen egy fesztivál körül ott vannak a beszállítók, és van bevétel a járulékokból és az adókból is. De még az imázsformálásnak is lehet haszna.

Az ókori ember akkor szervezett fesztivált, ha hálás volt az isteneknek, a középkorban világi karaktert öltött az esemény, a századfordulón pedig a művészet köré kezdett szerveződni. A tömegturizmust a hetvenes években ismerte meg a világ, ekkortól egy úti cél kiválasztásában szerepet játszhat az ott zajló rendezvény, mondta Nemes Andrea. A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetője szerint ez ma Magyarországon leginkább a Szigeten látszik meg.

Egy nem túl friss, négy évvel ezelőtti kutatás szerint átlagosan 2,8 vendégéjszakát töltünk a fesztiválok helyszínén. A leglátogatottabbak a gasztrotémák köré szerveződő események, a legkevésbé pedig a filmes, videós fesztiválok iránt érdeklődünk, mondta Nemes Andrea azon a beszélgetésen, amelyet a Heineken szervezett.

És visszakapták a Balatont

A Balaton Sound sikere és gazdaságélénkítő hatása messze túlmutat önmagán, derült ki Csákovics Gyula szavaiból. Zamárdi polgármestere szerint az NDK szétesésével nagyon komoly piacot vesztett minden balatoni település, és azoknak az idős, egyedülálló embereknek a jövedelme is kiesett, akik a zimmer frei-ezésre építettek. Ezt tetézte, hogy felnőtt egy egész nemzedék, amely már megengedhette magának, hogy külföldi tavakra, tengerre utazzon nyáron.

Erre a problémacsomagra egyszerre nyújtott megoldást a Sound: a csőd szélén billegő élelmiszerüzlet, amely már komolyan fontolgatta, hogy bezár, az első rendezvény után az üres polcaival nézett szembe. Fellendült a szállásadás, a keletnémetek ugyan nem tértek vissza, de Csákovics szerint az éveken át nélkülöző helyi idősek a fesztivál járulékos hasznából most már új hűtőszekrényt és tűzifát vehetnek maguknak.

Italpult a Balaton Soundon

Fotó: Origo

Mivel a Sound inkább balatoni, mint zamárdi fesztivál, Siófokig tölti a szálláshelyeket, nem beszélve arról, hogy a már említett nemzedék magát a Balatont kapta vissza. A tó újra menő lett. Az utolsó koncert másnapján a boltok ki vannak fosztva, a szállásadók elégedettek. 2007-től kezdve Zamárdi trendi rendezvényhelyszínnek számít, 2012-ről 2013-ra 50 százalékkal emelkedett a neten foglalt szobák száma. A Soundra már decemberben elfogynak a bérletek.

A jelenség egyetlen árnyoldala, hogy a koncerthelyszínhez legközelebb álló nyaralók tulajdonosait rendkívül bosszantja az esemény, jóval inkább, mint az őslakosokat, akik többé-kevésbé elfogadták a standard júliusi program minden velejáróját. Nem egyedül a koncerthelyszínről van szó, jóval inkább a környező területekről, ahol folytatódik a buli reggelig.

Azt Csákovics is elismeri, hatalmas környezeti terhelést jelent a városnak, hogy egyszer csak a semmiből rázúdul 120 ezer fiatal – de a hozama összehasonlíthatatlan előnyökhöz juttatja a helységet. Az a néhány nap egész évre bevételt termel: Zamárdi a költségvetése 34 százalékát tudja fejlesztésre fordítani, teljesen önfenntartó módon, hitel nélkül bővülnek – ezt pedig nagyon kevés önkormányzat mondhatja el magáról.

Többé-kevésbé eltartja önmagát

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint Magyarországon nyomasztó profizmusukkal lőtték ki az úgynevezett nagyok a középméretűeket. Mint elmagyarázta, a Red Hot Chili Pepperst még a Sziget sem tudja megfizetni – de majdnem, és amennyi híja van, azt egészen sajátos infrastruktúrába forgatják a szervezők.

A Red Hot Chilli Peppers Brooklynban

Forrás: AFP/Larry Busacca

Egy már-már RHCP honoráriumból futja Michelin-csillagos büfére a VIP-sátorban, cirkuszporondra, számtalan, a főprofiltól eltérő eseményre, úgy mint civil szervezetek előadásaira, irodalmi felolvasásokra, vagy akár egy operaelőadásra, és jóval több vizesblokkra, mint egy tisztán zenei fesztiválon. A nyugati helyszíneken ugyanis minden pénz elmegy a színpadra és a zenekarokra, a kiegészítő szolgáltatások és a társprogramok mintha senkit nem érdekelnének.

Még a Volt is inkább a látogatók jóérzésére épít, mint a közeli Nova Rock, az az osztrák rendezvény, ahol egy hatalmas gödröt beszórnak mésszel, a fesztiválozók pedig képzeljék oda a Hölgyek, illetve Urak táblákat, mondta Szabó.

A középkategória elestének egyedüli túlélői Orfű és a Szegedi Ifjúsági Napok. Az Efott már döglődik, a Hegyalja megadta magát – a helyette beállított Tokaji napokra számszerűen egyharminckettednyi költségvetést biztosít az önkormányzat és néhány vállalkozó –, a Miskolci Operafesztivál tizenkét éve harcol az elemekkel, Kapolcs pedig egyértelműen kinőtte az eredeti fachját, mondta Szabó. Ha tetszik, ez a hatás a siker hátulütője. A Sound részben azért lett olyan népszerű, mert sokan úgy érezték, kiszorultak a Szigetről, ezért átszoktak Zamárdiba. Ez semmiképp nem pénzkérdés, a Sziget ugyanis méregdrága hírében áll, de a Soundra mintegy 5 százalékkal többe kerülnek a jegyek. A magyar piac pedig nem bírná el, hogy a Szigetet kinevezzük külföldinek, a Soundot meg magyarnak.

Amikor az állami támogatás szóba került, Szabó Zoltán kifejtette, hogy bár valójában semmi keresnivalója a fesztiválszcénában, azt sem lehet egyértelműen kívánni, hogy takarodjon belőle. Egyetlen balett-társulatot sem tudnának eltartani a rajongói, ugyanakkor hogy balettra szükség van, azt az is elismeri, aki életében nem látta A rosszul őrzött lányt. Mindennek tükrében még egy fesztiválnak van a legnagyobb esélye arra, hogy eltartsa magát, bár a kiegészítő programoknál sok esetben indokolt lehet az állami támogatás.

Ki szedje össze a szemetet?

Hol is lehetne biztosabban terelgetni a fiatalokat a környezettudatos gondolkodás felé, mint egy szabad téri zenei rendezvényen, ahol nemcsak több tízezer ember életét nehezíti meg, hogy bokáig gázol a PET-palack-özönben, de ahol egyenesen menő a szelektív gyűjtőig sétálni a sörösdobozzal? A Returpack-rendszer ipari összefogásként indult, magyar kisvállalkozások és három neves sörgyár kezdett közös projektbe. 2011-ben 80 millió darab, 2012-ben 94 millió darab fémdobozt gyűjtöttek be, tavaly pedig átlépték a százmilliós határt.

Szeméthegyek a Balaton Sound zárása után

Forrás: MTI/Horváth Mónika

A ma már közepes vállalatnak számító társaság ügyvezetője, Duma László szerint rendszerük egész Európában egyedülálló. Sok nyugati ország betétdíjjal ösztönzi például az alumínium palackban kapható italok visszagyűjtését, míg a „Minden doboz visszajár” nevű kezdeményezés során önkéntes visszaváltási díj jár a csomagolásért. A szelektív gyűjtés nagy problémája, hogy a begyűjtésre jóval kisebb a kapacitás és a hatékony megoldás, mint a feldolgozásra – ráadásul előbbi jóval többe kerül, mint amennyit a hulladék anyaga ér –, a kettő között nehéz kapcsolatot teremteni, a rendszer a fogyasztó nélkül nem működik.

Egy fesztivál különösen alkalmas mind az eredményes gyűjtésre, mind az edukatív tudatformálásra – Duma szerint körülbelül 15 évbe telik, hogy szemléletet váltson egy ország. Sokat számít, melyik korosztályt vesszük célba. Aki gyerekkorától kezdve azt hallja és látja, mennyire fontos óvni a környezetet, arra lehet számítani a zöldebb jövőben. Jellegzetes Returpack akció, hogy aki egy fesztiválon tíz üres dobozt elvisz a gyűjtőpontig, cserébe kap egy bontatlant.

Nagy előnye az újrahasznosításnak, hogy ha egy térségből eltűnik a rendetlenség, azt mindenki nehéz szívvel szennyezi össze. Ráadásul ha körforgásban tartjuk a hulladékot, nemcsak nem kell újabb nyersanyagokat elvenni a természettől, de a folyamat munkalehetőséget is teremt – a Returpack-rendszer ma közel 100 embernek ad munkát.

A sikerre nincs garancia

A fesztiválszervezést kitörési pontnak tekintik a kis települések, ezért igyekeznek a búcsúkat, falunapokat, haknifesztiválokat felhúzni erre a szintre, mondta Kundi Viktória. A Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének adjunktusa szerint azok a fesztiválok a sikeresek, amelyeknél már a hatásmérésre is költenek a szervezők - a 3,2 milliárd forintot generáló Szigetre ez egyértelműen igaz. A kisebb városokban, falucsoportokban rendezett nyári események esetében fontosabb az indukált hatás, az imázsformálás.

A Sziget 3,2 milliárdja makroszinten, az adó- és járulékfizetésben is megjelenő haszon: minden fesztiválrendezvény rengeteg beszállító jelenlétét is feltételezi, az elsődlegesen befizetett pénzek pedig továbbgyűrűznek, ha máshová nem, adóként az államnak, mondta Kundi az Origónak. És mivel a Sziget eléri a nemzetközi célközönségét, nemzetgazdasági hasznot hajt. A kulturális fesztiválok vagy nullszaldósak, vagy veszteségesek. Társadalmilag ugyan profitot termelnek, de a művészek kifizetése mellett nehéz az árakat megfizethető szinten tartani. A fesztiválszervezés olyan, mint a cégalapítás: csak erős piackutatás után érdemes belevágni, és még ez sem garancia a sikerre.

Nemzeti dohánybolt a Szigeten

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Érdekes módon, mondta lapunknak Kundi Viktória, induktív hatásként egy önkormányzatnak a veszteséges rendezvény is hozhat jó eredményt: ha a társadalmi jólétet növeli, a helyi lakosságnak kikapcsolódást és találkozási pontot nyújt, az hosszú távon akár gazdaságélénkítő is lehet, mert abból a városból nem akar elköltözni a helyi lakosság.

Az adjunktus szerint sokkal komolyabban kellene venni az imázsformálást. Ahogy Salzburg az adottságait kihasználva elérte, hogy összekapcsolódjon a Mozart fesztivállal, ezt a hol nullszaldós, hol veszteséges Operafesztivállal még nem sikerült elérnie például Miskolcnak. De Győr sem kap vissza eleget abból, hogy ott alakult meg a Győri Balett, a társulat nem asszociálódik eléggé a várossal. Úgy tűnik, Nyugat-Európában sokkal könnyebb integrálni egy rendezvényt a város arculatába. Még feladat megtalálni azokat az arcokat, akikhez azonnal köthető egy-egy fesztivál.

A siker egyik fokmérője, hány látogató érkezik egy fesztiválra legalább 60 kilométernél nagyobb távolságból, mert ezen táv alatt csak egynapos közönség vagyunk, véli Kundi. A válság kezdete óta annyira beszűkült a magyar lakosság elkölthető pénze, hogy a legkönnyebben ezeken a programokon faragjuk lejjebb a családi költségvetést.

Most a vendéglátás a fesztiválok nagy nyertese, de olyan sok a pici fesztivál, ahol elég egy-egy napra megjelennünk, hogy emiatt szálláshelyeket nem kell igénybe vennünk, ami pedig halmozná a multiplikatív gazdasági hatást. A szakember szerint úgy kellene összeállítani a programot, hogy több célcsoportot érjen el, fiatalokat, családokat, gyerekeket, időseket egyaránt. Ehhez azonban megfelelő háttértőke kell, és hatalmas szervezési tapasztalat.

http://www.uzletresz.hu/penzugy/20140617-annyira-jol-szervezunk-fesztivalt-hogy-az-mar-szinte-hungarikum.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-top&utm_campaign=sec

Angard, Uraim!

"En garde!" kifejezést a vívásban használják, azt jelenti, hogy védekezz!

Kormány vs. RTL: izgalmas hét volt

10505454_732939700102360_3386887164719671786_n

Roppant szórakoztató a meccs, amiben továbbra is a kormány áll vesztésre. A dolog sava-borsát persze az adja, hogy a Fidesz nincs hozzászokva ahhoz, hogy valakit nem tud pikk-pakk eltaposni a NER úthengere, így a kormánypárt most dühödten csapkod, mint egy hisztis kisgyerek. Az RTL meg vérprofin, faarccal reagál, és megy tovább.

Nézzük a mérkőzés legfontosabb eseményeit a héten.

Hétfő: A legütősebb rész a híradóban az volt, ami azt taglalta, hogy Andy Vajna cége járhat jól egy, az online szerencsejátékra vonatkozó fideszes törvényjavaslattal. Vajna sem erről, sem a kaszinókoncesszióiról nem nyilatkozott a csatornának.

Kedd:

- Rogán Antal kissé sértődötten nyilatkozott az MTI-nek:

“Ez a luxembourgi székhelyű milliárdos cég tett szert a legnagyobb profitra a reklámpiacon az elmúlt években, és most politikai furkósbotként használja híradóját, mert nem akar adót fizetni” – jelentette ki, abszolút tisztességtelennek minősítve az eljárást. Rogán Antal szerint ha valahol, akkor ebben az esetben kell félteni a sajtószabadságot.

“Tulajdonosi döntésre, egyértelműen a tulajdonos szándékainak megfelelően, a politikai bosszúállás eszközeként használják az RTL híradóját, ezzel próbálják a közélet szereplőit megfélemlíteni” -  – fejtette ki, elképesztőnek nevezve, hogy “belerúgnak” másokba vagy családtagjaikba, például ahogy a miniszterelnök édesapjával tették.

- Az eddigi talán legerősebb nap volt az RTL híradójának modernkori történetében. Egy egyszerűen hibátlan anyagot adtak le a miniszterelnök úr lányának, Orbán Ráhelnek esküvőjéről, illetve az ott eltűnt két telefon miatti rendőrségi hajcihőről. Tökéletes volt a riport felépítése: elhangzott a tény, miszerint 26 embertől vettek DNS-mintát a 2 telefon miatt; utána megszólalt egy kozmetikuslány, akinek szintén ellopták a telefonját, személyleírást is adott a tolvajról, mégis alig foglalkozott az ügyével a rendőrség; ezután elhangzott, hogy az Orbán-esküvőn eltűnt két telefon bolti ára összesen 250 ezer forint, a DNS-vizsgálatok viszont 3,9 millió forintba kerültek; végül pedig a kegyelemdöfés következett: elmondták, hogy az ároktői banda tagjai azért szabadultak ki (és szöktek meg utána a házi őrizetből), mert 1,5 év alatt sem készült el a DNS-vizsgálat, ami most meg pikk-pakk igen.

 

Ezután pedig még következett egy olyan összeállítás is, amire az is felkapta a fejét, akit az Orbán-lány esküvője, meg a hárombetűs szavak és okostelefonok hidegen hagynak, mert az átlagszavazó és tévénéző szívéhez a zsebén át vezet az út. A világon nálunk a legmagasabb az ÁFA, még Romániában is olcsóbb egy kiló kenyér, mint itt – pofonegyszerű üzenet.

 

Szerda:

- Az RTL Magyarország vezérigazgatója, Dirk Gerkens interjút adott a Magyar Narancsnak:

“Minket nem lehet megfélemlíteni. Az RTL marad Magyarországon”

- Este pedig következett a híradó. Beszámoltak arról, hogy Áder János és Kövér László a türkmén diktátort fogadta, és Türkmenisztán lett Magyarország második legfontosabb partnere Közép-Ázsiában. Elhangzott, hogy 1,2 milliárddal forinttal drágább lesz a Fradi-stadion; a törvénnyel ellentétben nem minden trafik zárt be a plázákban; soha nem volt ilyen magas az államadósság; a Rogán vezette V.kerületi önkormányzat az őszi önkormányzati választás előtt 10 ezer forintot ajándékoz a nyugdíjasoknak; és ismét foglalkoztak Orbán Ráhel esküvőjével és az ott eltűnt telefonokkal.

Csütörtök:

- Történt egyszer egy abszolút jogállamba illő dolog: A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja közleményt adott ki, amelyben arra kérik a (Fidesz-Kdnp-) kormányt, hogy vizsgálja meg az RTL (tehát egy magáncég) gazdálkodását.

- A híradóban pedig a fő téma a vagyonnyilatkozatait duzzogva nyilvánosságra hozó Mészáros Lőrinc volt, aki ugye Orbán Viktor barátja, és elég rendesen meggazdagodott 2010 óta.

 

Péntek:

- Lázár János interjút adott a Napi Gazdaságnak:

“Azzal kapcsolatban, hogy a csatornán az elmúlt napokban megszaporodtak a kormány tevékenységével és Orbán Viktor családjával foglalkozó hírek, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: ezt akkor engedi meg magának egy vállalat egy országgal, annak lakosaival szemben, ha gyarmatnak tekinti.

“Ez már a Bertelsmann-csoport és a nemzetközi médiavállalatok számára a legsúlyosabb dolog, mert az RTL Klub bebizonyítja, korrupt vállalkozás.”

Hozzátette: “ha nem kell adózni, akkor nincs lejárató műsor, ha kell, akkor pedig Orbán Viktor édesapjával, lányával vagy barátjával, Mészáros Lőrinccel foglalkoznak. Egy európai uniós országban ez elképzelhetetlen.”

Egy európai, vagy mondjuk úgy, normális országban egyébként minden áldott nap ilyen egy híradó, tehát igazi híreket ad, de persze elhiszem, hogy Lázár számára ez elképzelhetetlen.

- Az RTL közleményt adott ki.

“Határozottan visszautasítunk minden olyan vádaskodást, amely az RTL munkatársainak a demokráciába, a sajtószabadságba vetett hitét, szakmai és etikai hitelét vagy munkatársaink hazafiasságát kérdőjelezi meg. (…) A sajtószabadság nemzeti érték, annak védelme mindnyájunk kötelessége.

2013-ban az RTL Magyarország 8,9 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. (…)

Az RTL Magyarország továbbra is kiáll a nézői mellett, mert meggyőződésünk, hogy a kormány a választóitól nem arra kapta a felhatalmazást, hogy elvegye tőlük a Barátok köztöt, az X-Faktort, a Házon kívült, a Híradót vagy az RTL Klub más, több millió embernek szórakozást nyújtó műsorait vagy korlátozza a sajtószabadságot.

A médiaadó valódi célja az RTL ellehetetlenítése, a sajtószabadság durva korlátozása.”

- A híradóban: az új rendészeti államtitkár, aki korábban ügynök volt; Andy Vajna kaszinói; nekiment a KEHI a civileknek; a választás előtt átadott, majd bezárt Várkert bazár.

Szombat: Viszonylag nyugodt, kormányzati közlemény nélküli nap volt. A híradóban volt szó arról, hogy a trafikbotrányt kirobbantó Hadházy Ákos most tanteremmutyiról beszél; a szegedi MSZP-nek nem tetszik, hogy 250 millióért újítottak fel egy játszóteret; ha Orbán csökkenti az SZJA-t, akkor a szegényebb többgyerekes családok rosszul járnak; és bemutatták a norvég támogatással megnyitott cigány éttermet, a Bodagozót.

Vasárnap: Az RTL híradója beszámolt a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásról, valamint arról, hogy 2,2 milliárd forintba került a testnevelési sratégia, bár tornaterem sincs még minden iskolában. Ezután pedig jött a legjobb anyag, őfelsége a szalonkavadász úr, és az ő “keresztényi” gondolatai a melegekről. Ennek kapcsán bemutatták, hogy bezzeg külföldön kimennek a politikusok a felvonulásra, Semjénnel ellentétben a pápa nem beszél így a melegekről, és a következő Budapest Pride két hét múlva lesz.

 

Igazán izgalmas hét volt, köszönjük mindkét félnek.

A mai napot a kormány azzal indította, hogy a Századvég lapja, a Napi Gazdaság az RTL vezetőinek zsebében turkál.

“Összesen 1,6 milliárd forintot fizetett ki tiszteletdíjként az RTL Klub a tévécsatornát működtető társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai részére.”

Várjuk az esti híradót!