2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Advent misztériuma - Az első hét - Váradi Tibor

Advent misztériuma - Az első hét - Váradi Tibor

A Michael-ünneptől (szeptember 29.) a karácsonyig tartó időszak a belső megpróbáltatások ideje. Ebben az időszakban egyre inkább fogy a Nap világító fénye, és növekednek a sötétség erői. Ez az ellenerők által való megkísértés ideje!
Az ellenerők az advent alatt különösen nagy erővel igyekeznek az emberhez férkőzni. Az embernek ekkor meg kell erősítenie az erkölcsi-szellemi erőit!
Ugyanakkor óriási lehetőség az advent időszaka az előrelépésre és fejlődésre. Az ember bizonyos erkölcsi tulajdonságokat fejleszthet ki magában. Advent négy hetében négyféle kísértés éri az embert, és ezekkel szemben négyféle morális képességet kell megerősítenie magában.

Advent első hete – Igazságosság Az ellenerők advent első hetében különösen az ember fizikai testét környékezik meg. Meg akarják téveszteni az ember érzékelését; hogy megrontsák az ember és a világ helyes viszonyát. Ha a kísértés sikeres, ez az emberekben kétségbeeséshez vezet.
Az első kísértés elhárítására alkalmas az igazságosság erénye. Az igazságosság mint kozmikus törvény, a karmában jut kifejezésre. A karma pedig a sorssá vált tett.
Kezdetben csak kollektív karma létezett. Az egyéni karma megjelenése egybeesik az ember felegyenesedésével! A felegyenesedés által az ember vízszintes lényből függőleges lény lett. Gerince már nem párhuzamos a földdel, hanem merőleges arra; az ember így vált közvetítővé ég és föld között. A felegyenesedés nélkül nem jött volna létre az öntudat, az önállóság és az egyéni karma.
Ami egyetemes szinten a karma, az egyéni szinten az igazságosság. Igazságos csak az lehet, aki bizonyos igazságok birtokában van. Az igazság pedig a helyes megismerés gyermeke. ...

Advent és a hierarchiák

Az angyali hierarchiák advent négy hete alatt fokozatosan visszavonulnak az embertől. Advent a legnagyobb elhagyatottság időszaka, de pont ezért a legnagyobb szabadságé is.
A hierarchiák eltávolodnak az embertől, de az ember az adventi erények segítségével felemelkedhet az angyalok világába, és helyreállíthatja a kapcsolatot.

Advent első hete - Az archék hatása gyengül

Az embernek kell felemelkednie az archék világába az igazságosság erőinek segítségével. ...

Advent első hete - Tűzpróba

Ez egyfajta szellemi égésfolyamat. Egyes jelenségekkel kapcsolatban elég Ízisz fátyla; mélyebb megértés jön létre. Meg kell tanulni a szenvedéseket és a csalódásokat nyugalommal és töretlen erővel elviselni. A tűzpróba után még "büntetlenül" vissza lehet fordulni a beavatási útról. Ilyen esetben az ember életét mind fizikai, mind lelki vonatkozásban megerősödve fogja folytatni, és csak egy következő megtestesülés folyamán fejezi be a megkezdett beavatási utat. ...

Advent és a kísértések

Azoknak a kísértéseknek, amelyek az embert érik advent heteiben, megtaláljuk az ősképét Jézus Krisztus három megkísértésének történetében. Ha megvizsgáljuk Jézus megkísértésének eseményeit, jobban fel tudunk készülni az adventi történésekre.

Advent első hete - Első kísértés

A kísértő a következő szavakkal fordult Krisztushoz a hosszú böjt végén: "Ha Isten fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek váljanak kenyérré!"
Jézusnak a fizikai test vágyai kielégítése végett kellett volna a szó mágikus erejét kihasználni, de ő lemondott erről!

A mai törekvő számára is nagy a kísértés, hogy az út során kifejlődő szellemi erőket önző módon arra használja, hogy a természeten és embertársain uralkodjék. Krisztusból kell erőt merítenünk, hogy legyőzzük az első kísértést, hiszen ő ezt már rég legyőzte. Így válaszolt a kísértőnek: "Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Isten szájából jön." ...

...

http://drmi.blogger.hu/2010/11/26/advent-miszteriuma-varadi-tibor

Megáll az idő!

A legjobb magyar film, legeredetibb zenével

Teljes film

Kitiltás

A nap képe. Beeeeeeeeee!

Hazajönnék, de ellehetetlenítenek a magyar hivatalok

Már úgy volt, hogy visszamegyek Afrikába

A kivándorlásról rengeteget hallunk, az EU-ba és azon kívülre százezrek költöztek ki Magyarországról. De mi történik azokkal, akik hazajönnének? „Az okmányiroda dolgozói normálisak voltak, csak a szabályok furcsák” – írta levelében egy Belgiumból hazajövő olvasónk a múlt héten, de sokan jóval borúsabban látják a helyzetet. Horrorsztorik, megenyhülő ügyintézők, százezres csekkek, tippek, trükkök, praktikák az Index hazaköltöző olvasóitól.

Próbáltam vitatkozni, a köztisztviselők lehengerlő eleganciájával oktattak ki.

– ragadta meg olvasónk a Hazajönnék, ha engednék című, a hazaköltözés bürokratikus akadályait fejtegető cikkünkre érkezett olvasói levelek átható közhangulatát. „Sokkal több ügyintézéssel jár hazajönni, mint kiköltözni” – összegzett egy másik, Amerikából pár éve hazaköltözött magyar, aki a haját tépte, miközben külön procedúrában ellenőrizték a gyerekei állampolgárságát, fél évvel azután, hogy a New-York-i konzulátuson megkapták a magyar állampolgárságot és anyakönyvi kivonatot, „mert azóta a szülők le is mondhatták volna”. Az autója származását két hónapig ellenőrizték. Cikkünkben az olvasói tapasztalatokból szemezgetünk, úgy tűnik, az első levél írója nincs egyedül a problémáival.

Anyakönyv, útlevél

Egy luxemburgi olvasónk karácsonyra szeretné hazahozni kisbabáját, de amikor előzetesen érdeklődött, a magyar okmányirodában azt mondták, csak mindkét szülő jelenlétében tudnak segíteni az anyakönyvezés ügyében. Végül Luxemburgban sikerült félmegoldást találni: ott ugyan nincs nagykövetség, de a brüsszeli követség tart fogadóórát; itt 48 euróért cserébe már azt ígérték, három hónap múlva meglesz az anyakönyv és az útlevél.

Miért, külföldön olyan könnyű?

Sok olvasónk szerint sokkal felhasználóbarátabb a nyugat-európai bürokrácia: „A svéd procedúra a születési anyakönyvi kivonat megszerzésére nagyon egyszerű volt. A szüléskor még nem kellett megmondani a gyermek keresztnevét, csak személyi számot kapott, egy héten belül kellett egy hivatalban bediktálni a nevét, Ez egy tízperces procedúra, ahol közben adószámot is kiállítanak és bekerül az egységes közigazgatási rendszerbe, így a jövőben bármilyen hivatalos ügyben bármilyen kormányhivatalnál a személyi szám alapján elő tudják venni az összes adatot.″

Így soha nincs arra szükség, hogy az egyik hivatal által kiállított igazolást egy másikban be kelljen mutatni.
„A számítógépből kinyomtatták a születési anyakönyvi kivonatot, és készen is voltunk″ – írta egy apuka, aki ezután 90 napig szenvedett, mire a magyar hatóságoktól útlevelet szerzett gyerekének (extrém példa: „túl régi volt a házassági anyakönyvi kivonata″, hiszen azóta elválhattak volna).

Egy másik olvasónk arról panaszkodott, hogy a magyar állam 30 napos vízumot adott kisbabás svédországi magyar szülőknek, hogy azalatt elintézzék a gyerek papírjait itthon, mert svéd állampolgárságot nem kaphatott. „Kizárólag az ügyintézők emberségének köszönhető, hogy a gyermek az egyszer adható 30 napos vízum érvényessége alatt megkapta a szükséges papírokat” – írta.

Mi tart ennyi ideig? Érthetetlen.

– panaszolta olvasónk, aki addig is ideiglenes útlevelet igényelt további pénzért. „Ezzel a gyermek is haza tud utazni – de csak haza, visszafelé már nem jó, azt a hazaérkezés után otthon le kell adni. Elvileg. Talán az osztrák vagy német rendőrnek nem fog feltűnni a visszaúton, hogy merre áll az autó orra.”

Megnyugtató érzés, hogy Magyarország mennyire örül minden új állampolgárának.

Van, akinek pozitív élmény volt az anyakönyveztetés: eltekintettek attól, hogy mindkét szülőnek jelen kellene lennie, sőt, attól is, hogy a bejelentett lakhelyen kellene elintézni. „Az okmányirodában is hasonlóan segítőkészek voltak, megértették, hogy az esküvő után nekünk egyből vissza kell jönni és gyorsan kaptunk időpontot” – írta olvasónk.

Autóügyek

Neki a rendőrséggel gyűlt meg a baja a kinti kocsi miatt: „Angol rendszámos autó, angol jogosítvány, 1,5 millió forintos, egy olcsóbb itthoni autó árát kitevő angol éves biztosítás, és még mindig bizonyítani kell, hogy nem otthon használom az angol rendszámos kocsit.” Végül az angolul nem tudó ügyintézőnek újabb angol nyelvű dokumentumokat mutatott be, hogy higgyenek neki.

Az autó honosítása sokaknak okozott fejfájást: „A Mozaik utcában mintha a hatvanas években megállt volna az idő: egy egész napot ott töltöttem, különböző ablakoknál, különböző Mancikáknál kell sorban állni, nem lehet kártyával fizetni. A belga forgalmi kiveri a biztosítékot, mert a papírokban nem jelölik sehol egy új autónál, hogy meddig jó a műszakija. Nekem szerencsém volt, mert az aznapi ügyeletes vezető azt mondta, hogy nem fog egy egyéves autót leműszakiztatni” – írta Belgiumból egy kollégájával egyszerre hazaköltözött olvasónk. Kollégájának újabb kocsija, de kevesebb szerencséje volt, vele kifizettették a 38 ezer forintot, sőt, az okmányirodában vagyonszerzési illetéket is, a NAV-val kellett egyeztetni, hogy visszakaphassa a jogalap nélkül elvett pénzt. „Velem is akartak fizettetni ok nélkül, az is plusz egy nap volt, mire a főnök kisilabizálta, hogy nem lehet” – tette hozzá.

A műszakin egy kedves irodavezető szaki egy közös cigaretta közben megdicsérte az autót és említette, hogy nem kell vizsgáztatni, ha nem akarom, mert érvényes meg a német vizsga, és ki ő, hogy ezt felülbírálja. Adtam neki borravalót persze.

– leplezte le bombabiztos praktikáját egy másik olvasónk, akitől a Németországban vett autójáról magyar nyelvű adásvételi szerződést követelt a NAV: „Közöltem velük, hogy a forgalmiban szerepelek mint tulajdonos, így nem értem, minek a szerződés, és különben is, kitöröltem vele a seggem. Tisztelettel kérem az adóhatóságot, hogy hadd fizessek 120 ezer forint illetéket a semmire. Az ügyintéző erre vállat vont, és azt mondta: rendben, fizessem be a csekket.”

Aki nem veri elég hangosan az asztalt

A történet még itt sem ért véget: a szerződést még az okmányirodában is hiányolták, de a NAV-ra hivatkozva sikerült megenyhíteni az ügyintézőt.

Számtalan dokumentumot, ügyintézést csak azoktól a szerencsétlenektől kérnek, akik nem elég hangosan verik az asztalt. Ha nem álltam volna ki az igazamért, simán elküldtek volna az OFFI-ba hivatalos fordításért, pedig nincs rá szükség és elvileg nem is kérhetik.

– fejtette ki, hozzátéve, hogy például az Európai Központi Bankban bármilyen nyelven kiállított dokumentumot elfogadnak igazolásként (egy magyar házassági anyakönyvi kivonatot is), egy vicc, hogy Magyarországon csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által fordított vagy hitelesített dokumentumokat fogadnak el. Olyan is volt, aki azon akadt ki, hogy 250 ezer forint piaci értékű autója után több mint félmillióért tudta honosítani.

„Ha kimész Franciaországba a magyar autóddal, a francia rendszám beszerzése vizsgástul, mindenestül 52 euróba kerül. Itthon a forgalmi, rendszám, törzskönyv, a kedvezményes regadó (éljenek a szlovák rendszámosok), a kezelési költség 400 euróhoz közelít. Ha kérdezik, miért jöttünk haza, mosolyogva azt mondom: mert szeretjük a kihívásokat″ – tudtuk meg egy Franciaországból hazatérő olvasónktól. De mielőtt azt hinnénk, csak Magyarországon fullasztó az adminisztráció, olyan is volt, aki arról panaszkodott, hogy hosszasan pingpongozott a járási, vajdasági és egyéb hivatalok közt, miután Lengyelországba tért vissza Brüsszelből.

Kórház, iskola, ügyfélkapu

Volt, akit az Oktatási Minisztériumban nyugtattak meg, hogy ha nemzetközi érettségit szereznek a gyerekei, biztosan elfogadják itthon is – mire hazajöttek, már más volt a helyzet. „Kétségbeesetten hívogattam és leveleztem az adott főosztállyal, írtam panaszt a miniszterelnökünknek is, de mindenütt lerázó, értelmetlen és jogszabályokkal ütköző válaszokat kaptam, ha kaptam” – ecsetelte: a devizahitel törlesztőrészleteire ment megkeresni a pénzt, fizetős felsőoktatásra nem futja a családi kasszából.

Tele van mindenféle rövidítéssel

Egy olvasónk kertépítőként dolgozott Írországban, de csalódott, amikor azt hitte, itthon egyszerű lesz vállalkozást indítania: „Én naiv, azt hittem, idehaza majd megkapok mindenféle támogatást a vállalkozáshoz (nem anyagiakra gondolok elsősorban). Az illetékes irodák semmi tájékoztatást nem adtak, hogy mi a teendő, hogy kihez lehet fordulni, hogy miket kell befizetni, mire kell figyelni. Ha véletlen valami elmarad, akkor eleve olyan felszólításokat kapsz, ami úgy hangzik, mintha bűnöző lennél” – írta. Írországban ehhez képest már az adóhivatalban kapott egy brosúrát, amiben „lépésről lépésre le volt írva köznapi, egyszerű nyelvezettel, hogy mit kell tegyek”.

Idehaza egy egyszerű változásbejelentő lap is tele van mindenfele rövidítéssel, aminek külön egy másik lapon kell utánanézni.

„A hosszú ügyintézéshez mar hozzászoktam, mert odakint is volt hogy egy döntésre hat hónapot kellett várni, mondjuk azt az időt visszamenőleg kifizették” – tette hozzá.

Van, aki hazajönni nem tervez, de a magyar egészségügyben jobban megbízik, mint az angolban (amivel nincs egyedül). „A kórház nem egyszerű eset. Minden évben elmegyek egy »műszaki vizsgára«, amiért fizetek. Mivel a háziorvos nem tud mindent helyben megnézni, el kell mennem a kórházba is. Itt minden évben eljátsszák, hogy nem tudják, mit kell kezdeni ilyen esetben: ki fizet, hogy fizet″ – írta Angliából, hozzátéve:

Eszünk ágában sincs hazamenni Angliából, a lehetőséget azért fenntartjuk.

„Az elektronikus ügyintézés sehol nincs a külföldihez képest. Ha valamit el akarsz intézni, csak személyesen. Otthon még mindig nagyon sokan úgy vannak, mint a susogós mackók, nem tudják, hány forintos bélyeg kell az emailre. Sok online áruházban csak postai utánvéttel lehet fizetni, kártyával nem. Ha valaki szabadságon van a hivatalból, akkor meg kell várni meg visszajön, mert »ezt csak ő tudja«. A lista hosszú, az időm kevés″ – magyarázta.

Flegmából hajbókoló

„Útlevél-hosszabbítás címén kerestem őket, de a helyi és a járási hivatalok között küldözgettek a feltüntetett linkek, amikor időpontot próbáltam foglalni, teljesen sikertelenül. Próbáltam telefonon, nem vették fel munkaidőben, emailre nem válaszoltak. Amikor személyesen bejutottam az irodába, egy flegma hölgy közölte, hogy tudják, hogy rossz a honlap, de nem tudnak mit tenni.″

Belgiumban is van bürokrácia, nem is kevés, de mégis valahogyan más az egész! Mosolyognak a hivatalban és teszik a dolgukat.

– kontrázott egy másik olvasónk. Itthon ez nem mindig így megy: „A hivatali dolgozók hozzáállása az ügyfelekhez, akiknek nincs jártasságuk az ügyekben, egyszerűen szégyen. Már ott voltunk, hogy visszaköltözünk Afrikába” – írta egy olvasónk, aki végül a hivatalvezető élettársán keresztül szerzett protekciót, így hirtelen villámgyors ügyintézés lett az „arrogáns, kioktató, a jogszabályt többször nem is teljesen ismerő hangnemből, az addig ellenséges hivatalnokok szinte párttitkárhoz méltó figyelemmel akartak kiszolgálni”.

Közben egy másik trükköt is felfedezett: luxusszállodahajó-igazgatóként megfigyelte, hogy váll-lapos egyenruhájában rögtön komolyabban veszik – de afrikai származású feleségét és félvér gyerekét gyanús szemmel méregetik a hivatalnokok:

A közszolgálati arrogancia és a helyes, segítőkész kommunikáció teljes hiánya egy amúgy is negatív társadalomban kiábrándító.

http://index.hu/belfold/2014/11/29/miert_nehez_hazajonni_kulfoldrol/

Őszintén! EZ TETSZIK! Felejtsd el a "pártoldalakat"

Civilek vágnak vissza a lejárató Hír Tv-nek

2014. november 29., szombat, 22:10

Szerző: hvg.hu

Címkék: Hír TvcivilekVárady Zsolt;

Csokit loptam gyerekkoromban - ilyen és ehhez hasonló ügyekkel saját magukat nyomják fel emberek, akiknek elege van a kormánypárti Hír Tv lejárató akcióiból.

Mosószeres vízzel felírtuk az alagút oldalára hogy JÓ REGGELT!; nekem tetsző hamutartókat tulajdonítottam el vendéglátóipari egységekből. A rendőrség soha nem fülelt le; gyerekkoromban loptam csokit a boltból – pár bejegyzés azok közül, amelyek egy újonnan létrehozott, Facebook-hashtag-hez íródtak.

A #‎kedveshírtv hashtag létrehozása mögött az áll, hogy „baloldali aktivisták és civilek egy csoportja megelégelte a Hír TV viselkedését, és úgy döntött, a Facebookon maguk teszik közzé azokat a bűnügyi vagy normasértő sztorijaikat, amik a csatornát érdekelhetik. A cél, hogy ezzel is kiálljanak a tüntetések szónokai mellett és nevetségessé tegyék a Hír TV gyakorlatát.” Az akciót a Kettős Mérce bloggere, Jámbor András indította.

A Hír Tv az elmúlt napokban lejárató akciót indított két, a kormányellenes tüntetéseket szervező és azokon felszólaló ember, Várady Zsolt és Gulyás Balázs ellen.

http://hvg.hu/itthon/20141129_Civilek_vagnak_vissza_a_lejarato_Hir_Tvn

Jön a szezonja: hipermarket fortélyok

Piackutatók mobil szemkamerás vizsgálatai bizonyítják, hogy a legtöbb vásárló a szemmagasság alatt 15-20 fokkal lévő termékeket nézi meg. Nem véletlen, hogy a Tesco így helyezi el saját márkás termékeit is. És persze az sem, hogy a dán Lego játékgyár a szemmagasságot pont a 6-7 éves gyerekek testarányaira állítja be.

A vonzó csomagolás - amely sokakat késztet be nem tervezett vásárlásra - főként a nőkre, a 20-29 évesekre, a fővárosiakra és a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre hatnak, míg a vidéken élők jobban ellenállnak az ilyen csábításnak.

Már az előtérben elkezdődik a csábítás. Itt olyan forgó plakátok jelennek meg, amelyek egyből magukra vonják a tekintetet. Az akciókat is itt emelik ki.

Beetetés mindenhol

Beljebb haladva az eladótérbe, a vásárló egy pontos forgatókönyvvel szembesül - csak éppen nem tud róla. Még a bevásárlókocsi fogantyúja is reklámfelület. A hiperek az üzleteiket az óramutató járásával ellentétesen rendezik be, mivel az emberek 90 százaléka jobbkezes, így jobbra indulunk el a boltokban. A kocsit bal kézzel toljuk, és a jobb kezünkkel válogatunk a termékek között - derül ki a Busines Insidervideójából.

Az üzletsor előtti folyosón eladáshelyi reklámokkal találkozunk. Ilyenek például a vitrinek, plakátok és padlómatricák. A koncessziós folyosónak is nevezett területen a hostesspromóciók zajlanak. A marketingzsargonban "beetetésnek" is hívott kóstoltatásokat általában új termék bevezetésekor használják a gyártók.

A parfümöket az áruház végében helyezik el. Ez azért van, mert egy anyuka előszőr a gyermekének, családjának vásárol, utána magának.

A legnagyobb forgalom a kasszáknál kihelyezett pultokon zajlik. Itt költjük el a be nem tervezett vásárlásaink többségét. A vásárlók édességet, magazinokat, napszemüveget, ajakrúzst vásárolnak. Az impulzusvásárlás aránya a teljes bevásárláshoz képest 50 százalék, ami nagyon magas szám.

Fotó: Thinkstock

A leginkább látogatott és megnézett helyekért - az úgynevezett forró pontokért - késhegyig menő harcot vívnak a termékgyártók. Egy hipermarketben a forró pontok a vásárlók 90 százalékát is összegyűjthetik.

A hét fontosabb ilyen hely:

1. a szórakoztatóelektronika,

2. az egészség- és szépségáruk, beleértve a babaápolást,

3. központi folyosó, ahonnan a vevők eljutnak az egyes részlegekre,

4. az élelmiszeráru,

5. a sör, bor és tömény részlege,

6. az apróságok (például édesség),

7. a kávé szortiment

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/11/28/minden-hipermarket-trukkozik/

Korábban "lehetett", most nem kéne "urizálni"...

A lopás elismerése

A páncélunkon ütött egy rést az Amerikai Egyesült Államok. Egy kis lyukat. De most jön be víz.

– mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki szerint most már nem engedhető meg az urizálás kormánypárti politikusoktól. A HírTV egyik műsorában beszélt szombat este.

Pokorni szerint a “korábban csak bosszantónak gondolt tények”, tehát hogy a kormány vezető politikusai hol laknak, milyen órákat hordanak és hova mennek utazni, ma már összekeverednek a korrupció vádjával.

A korábban oktatással foglalkozó politikusként is ismert Pokorni a közoktatás átalakítását, és az amögötti, szakképzést előtérbe helyező elgondolást is kritizálta a műsorban.

http://444.hu/2014/11/29/pokorni-szerint-korabban-lehetett-de-most-mar-nem-kene-urizalni/