2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

KEMÉNY TÉLRE SZÁMÍTHATUNK

2013.09.28. 09:00 | V. Kerekes Ferenc

Különös hírekkel szolgál Szerencsen az Árpád hegy déli lejtőjén található úgynevezett időjós virág, a sárga színű ökörfarkkóró.

Jelzett a virág, melyről azt tartják, képes megjósolni a várható időjárást viselkedésével. Mint azt Bekecsi Szabó László növényvédő szakmérnök a Borsnak elmondta: a népi hagyományok, valamint a hosszú évek tapasztalatai, továbbá a nagyszülők elmondása szerint, ha ilyenkor, szeptember vége táján rövidebb az ökörfarkkóró virágokkal telt szára, úgy hosszabb, de enyhe tél várható. Ám amikor – mint idén is – hosszúra nőtt a növény szára, akkor rövidebb, de kemény lesz a tél.

Bekecsi Szabó László: a természet jelez nekünk

Naraszinha előadásának első része a damaszkuszi egyetemen

„Köszöntelek benneteket kedves szíriai fiatalok! Köszönöm, hogy itt lehetek köztetek, köszönöm, hogy vendégül láttok a damaszkuszi egyetemen, köszönöm, hogy meghallgattok!

Tudom, hogy minden egyes szív itt a teremben, egy sajátos mikrokozmoszt, egy egyedi univerzumot rejt magában. Tudom, hogy minden egyes szív itt a teremben, ami most rám figyel, saját virágot nevel, és ahányan vagyunk, annyiféle színben, formában és illatban pompázik. Valamelyik virág nappal, valamelyik virág éjszaka bont szirmot. Valamelyik virág a meleget, valamelyik a lágy hűvös szelet kedveli. Valamelyik virágnak sok esőre van szüksége, de van olyan, amelyik kitartóan bírja a szárasságot is. Valamelyik virágot a kelő Nap élteti és arcát kelet felé fordítja, valamelyik virágot a lenyugvó Nap táplálja, ezért arcával nyugat felé tekint.
Ahányan vagyunk itt a teremben, annyiféle virág nyílik szívünkben.

Mi vagyunk a világnak virága. Szívünkben nyíló ezernyi léleksziromtól lesz az élet illatos és pompás!

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Minden ember, minden nép, minden kultúra gyökerekből táplálkozik. Ha valakinek erősek a gyökerei, otthon érzi magát a világban. Ha valakinek gyengék a gyökerei, elesett és kiszolgáltatott lesz addig, amíg meg nem tud gyökerezni valahol. És vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük gyökerekre. Ezek a növények az élősködők. Azok, akik behálózzák, megfojtják, felfalják azokat a szíveket, amikből pompás virágok nyílnak. Ezek azok az élősködők, akik mások lélekvirágából táplálkoznak. Ezek azok a pusztító virágok, amik elszívják mások életerejét, majd ezután elemésztik önmagukat is.

Vannak virágok, amik a földben gyökreznek és vannak, amik az égben! 
Ti szíriai fiatalok, Damaszkusz jázminjai vagytok. Damaszkusz jázminjai az égben gyökereznek! Ahogy Bashar al-Assad mondta, Jeruzsálem az égi út felfelé, Damaszkusz az égi út lefelé. Damaszkusz jázminjai az égben gyökereznek!

Legyetek büszkék arra, hogy ti otthon vagytok a világban. Legyetek büszkék arra, hogy gyökereitek több ezer éves múltjából olyan virágok nyílnak, amiket nem lehet kitépni tövestül! Legyetek büszkék a hazátokra, ami olyan gyökereket adott nektek, ami dacol a pusztító viharral, a bombák robbanásával, szárazsággal, sötéttel, gonoszsággal!
Tápláljátok nap, mint nap a szívetekben nyíló és égben gyökerező damaszkuszi jázminokat, mert a Föld értetek kiállt most! Táplálja arcotokat a felkelő Nap keleti fénye és adjon erőt az Ég a lenyugvó nyugati Nap csábítása ellen!

Most ti vagytok szíriai fiatalok a világnak virága.

Emlékezzetek Mavláná szavaira!

„ …síromat ne a földön keressétek majd, 
sírom a tudó emberek szívében lesz.”

Damaszkuszi és aleppói fiatalok, ti mind Mavláná örökösei vagytok. Tápláljátok hát ezt a virágot, ami szívetekben nyílik. Tanuljatok és tudjatok! Ne hagyjátok kitépni szívetek jázminját!

Naivság azt gondolni, hogy a világ egyszer elér arra a pontra, mikor nem változik már az arca. Legtöbben mégis ebben szeretnénk hinni. Abban a békés világban, amikor a civilizációk és kultúrák meghúzott határai többé nem változnak. A világ azonban nem ilyen. Folyamatosan változik. Kultúrák és civilizációk tűnnek el, majd újak születnek helyettük.
Egy dolog változatlan csak a végtelen időben: az emberi szív. A nagybetűs Ember szíve változatlan csak a történelem sodrában. Változatlan a maga gyarlóságával és változatlan a maga szeretetében. 
Most olyan korban élünk, mikor az emberi szív gonoszsága és gyarlóság az egekig ér. Éppen ezért kincs az, ha valakinek szíve virága az égben gyökerezik. 

Minden szíriai katona Kertész! Életét áldozza azért a kertért, aminek virágai az égben gyökereznek. Életét áldozza Damaszkuszért és a szíriai fiatalokért, akik a felkelő Napban hisznek és nem a lenyugvóban.

Sírjukat, ne a földön keressétek majd, hanem a szívetekben!

Haq azt jelenti Tudás. A Tudás azt jelenti Valóság. A Valóság azt jelenti Gyönyörűség. A Gyönyörűség azt jelenti Isten. 
Éppen ezért szíriai fiatalok, keressetek és kutassatok a Gyönyörűség a Valóság után! Aki szerelmes a Tudásba, szerelmes a Valóságba. Aki szerelmes a Valóságba szerelmes az Életbe. Aki szerelmes az Életbe, Istenbe szerelemes.

Szíriai fiatalok! Nektek az életetek a hazátok. Ha szerelmesek vagytok az életetekbe, a hazátokba vagytok szerelmesek. Ha a hazátokba vagytok szerelmesek, Istenbe vagytok szerelmesek. Ahogy Bashar al-Assad mondta, nem azé a haza, aki benne él, hanem aki képes meghalni érte.

Ne kelljen meghalnotok érte, de ha kell, meg kell halnotok érte! Ilyen azaz ember, aki szerelmes Istenbe. Mártír. Ez a szíriai ember.

Az igazán nagy dolgok sohasem a kirakatban vannak. Az igazán nagy dolgok egy titkos pillanatban születnek Isten és ember között. Az igazán nagy művek vagy a kandallókban égnek el vagy az asztalok „fiókjában” marad örökre, csak Isten és az az ember tud róla, aki megalkotta, mert csak rájuk tartozik.
Így van ez a hősökkel is. Az igazán nagy hősöket sohasem ismerjük meg. Az igazán nagy hősök egy titkos pillanatban „szerelemtől” ittasan adják életüket Istennek. A szíriai katonák ezek a hősök. Kertészek Isten kertjében.

Kedves szíriai fiatalok, ha megtaláljátok szívetekben a Tudást, megláthatjátok benne a Hősöket is, és meg is fogjátok érteni őket.

De ne a halálról beszéljünk, ott, ahol az élet virágzik! Bár az ördög fáradhatatlanul üti a harangot, úgy tűnik, az angyalok harsonája hangosabb nála. Kezükben a damaszkuszi kard.

Folytatása következik.

Még egy nagy titok került fényre

Idézet Drechsler Miksa emlékirataiból (Temesvár főrabbija 1910):

 

"Ti magyarok vagytok a legősibb nemzet, minden ma élő nemzet közül. Ezt mi, zsidók, nagyon jól tudjuk. Még a kivonulás előtt, Egyiptomban, már ott is megjelentek lovasaitok, és tudtuk rólatok, hogy már ősidők óta léteztek. Amikor a XIX. század végén a kiegyezés után, a kultúrpolitikai terrort már nem lehetett fenntartani tovább, a tudományos kutatásban újra felbukkant a szkíta-hun irányzat, osztrák ügynökök kerestek meg, komoly összeget ajánlottak, hogy a dolog ne derüljön ki. És mi meg is tettük a megfelelő lépéseket."

Ennyi maradt Ceaușescu futballkalandjából

NE LEGYEN SOHA ISMERŐS A TÖRTÉNET!

2013. szeptember 28., szombat 07:51
Ceaușescu szülőfalujában a 80-as években hipermodern stadion épült, ma már csak az rohad benne, amit nem loptak el. Dombok közé épült, jó fekvésű, de ma már elhagyatott, nincs az a pénz, hogy a helyiek magukénak érezzék.

Futballtörténeti pillanat volt 1979-ben, amikor az SC Olt a román élvonalba jutott. Akkor a magyarnál valamelyest gyengébb volt a román bajnokság, a Scornicestiben játszó csapat azonban egyre csak emelkedett és erősödött. Későbbi BEK-győztes játékosok is megfordultak a tízezres falu nagyratörő csapatában, amely 11 évig az első osztályban maradt, sőt, egyszer még a negyedik helyre is előrelépett, és majdnem elérte a nemzetközi kupaszereplést.

BEK-győztesek kerültek a faluba

Az 1973-ban alapított SC Oltban játszott a mostani román szövetségi kapitány, Victor Piturca is, a BEK-győztesek közül Bumbescu, Barbulescu is, de a későbbi Chelsea-játékos, most Dzsudzsák Balázst irányítva a Dinamo Moszkva edzője, Dan Petrescu is. A Steauával alighanem forró dróton volt a csapat, sok játékost kaptak, ehhez hatalmi szó nem is kellett, elég volt egy kérés, hiszen nekik nem lehetett nemet mondani.

Az Olt-menti Scornicesti jó harminc éve prosperáló környék volt, a környező gyárak működtek, utak épültek. Persze nem véletlen, a Kárpátok Géniusza, vagyis Nicolae Ceaușescu ugyanis a faluban született, és a város a faluban nevű programot természetesen ott szerette volna elsőként megvalósítani.

Ebben jelentős szerep jutott a futballnak is. Az persze a múltban sem volt ritka, hogy egyes országok vezetőinek szívügye legyen a futball, gyakran járt meccsre Mussolini vagy Franco is, de Romániában példa nélkül álló volt, hogy a semmiből futballklubot építettek.

Ceaușescu energiát és pénzt nem sajnálva belevágott, és a csapat egészen 1991-ig folyamatosan az első osztályban is maradt. A diktátor kivégzése azonban megpecsételte a klub sorsát, abban a szezonban csak 12 pontot szereztek, a sortűz után már nem is nyertek meccset. A csapat jelenleg negyedosztályú, a dicső múltból csak a Viitorul Stadion maradt meg a falu határában, bár egy része már az enyészeté.

Ceaușescu a vadászatot lényegesen többre becsülte a futballnál, a testőrsége által készített korabeli felvételeken sem lehet látni, hogy futballozna, inkább a röplabda volt a kedvence, de a megalomániájához passzolt a futballt.

Az érkezéskor egyből szembetűnik, hogy a földszinten varroda üzemel, az elsőn pedig lakások vannak. A száradó ruhák azt jelzik, öt vagy hat család otthona. Három kóbor kutya is feküdt a bejárat előtt, ami Romániában a turistafotók kedvenc témája.

A stadionhoz vezető járdákat már benőtte a gaz, de még most is kivehető, merről jöhetett be a vendégcsapat, honnan érkeztek a szurkolók, és nem utolsósorban honnan érkezett a Conducator, akinek a máig álló szülői házától három kilométerre van a stadion. Kettejük kapcsolatára emlékezve egy milliomos múzeumot akar létrehozni a parasztházban.

A varroda egyik tulajdonosa nem is lepődött meg, amikor arra kértük, hogy szétnézhessünk, örömmel nyitotta ki a kaput, amin keresztül a szentélybe léphettünk. A göröngyös pályán éppen a füvet vágták.

A csatornafedeleket már régen ellopták, ezért minden lépésre vigyázni kellett, nehogy hirtelen eltűnjünk egy nagy lyukban, amikből volt vagy 30 darab a pálya körül. Ugyancsak eltűntek a lelátókról a fapadok, így csak a fapallók rozsdás vastartói éktelenkedtek ki 10-20 centire a betonból. A főlelátón 21 sort számoltunk meg, vagyis nagyjából 15 ezres lehetett. Ez a tribün amúgy nincs lezárva, de a legfelső sorban szétmállott a beton a talpunk alatt, minden lépésünknek összetéveszthetetlenül recsegő zaja volt.

Ceaușescu nem itt, hanem a másik oldalon foglalt helyet, ott valamelyest stabilabb a szerkezet, ezért a mostani előírásoknak megfelelően beszékezték, és oda már a nézők is mehetnek.

Ceaușescu a tribün felett, egycenti vastag üveg mögött ült. Aztán amikor ezeket az üvegtáblákat is betörték, a szilánkokat otthagyták, húsz év alatt szerteszét szóródtak a szektorok között. Azon az oldalon a szilánkok ropogtak a lábunk alatt.

A székek között szétköpködött szotyihéjak rohadnak feketén. A lenyírt füvet sem vitték el a stadionból, hanem a pálya szélére szórták, csomókban a kerítésnél rohad.

A kitört üvegtáblák tátongó helyén kis mászással elérhető a VIP. Az épen maradt négyzetméteres üvegtáblák mögött még azt is elképzelhetjük, milyen látványban lehetett része Románia egykori élet-halál urának. Az összes lambériát nem vitték el tüzelőnek a helyiek, vannak olyan helyiségek, ahol megmaradt a falakon, plafonokon.

A VIP amúgy eléggé tágas – a 80-as években a korát megelőzte az építmény -, öt helyiségből áll, a szekus őrségnek kellett a hely. A diktátor hatalma és paranoiája csúcsán minden nap öltözéket váltott, a KGB mérgezésétől félt. Amit szombaton a vákuumos fóliákból magára vett, vasárnapra elégették. A felesége, Elena a pályára is elkísérte, nem kizárt, hogy itt is koccintottak, amikor Elenát a tudományos akadémia vezetőjének nevezték ki, noha négy elemit végzett.

A csapokkal, mosdókagylókkal sem kezdtek semmit, azok is ottmaradtak. Közismert, hogy Ceaușescu viszonylag alacsony volt, így a helyiségek között egészen alacsony a belmagasság. Noha a megtermett testőröknek biztosan le kellett hajtaniuk a fejüket, ha az egyikből a másikba szerettek volna átjutni, Ceaușescunak viszont olyan érzése támadhatott, hogy a homlokával érinti a plafont, mintha ő tartaná a gerendákat.

A helyiségekben szétszórt női cipők alapján úgy tűnik, kisebb szerelmi kalandoknak is megfelelhet a szoba, de a paplanok arra utalnak, valaki jobb híján szállásnak használja.

A stadiontető egész jó állapotban maradt meg, bár eléggé rozsdás, de a 80-as években Magyarországon sem volt olyan stadion, amely fedett lelátóval büszkélkedhetett volna.Ceaușescu ebben is maradandót akart alkotni, ahogy megalomániája kiteljesedésekor a román parlamentet is nagyobbra óhajtotta építeni, mint a washingtoni Fehér Ház, és nem számított, hogy eközben az ország túlnyomó részében éheznek.

Nemcsak a stadion oldalában, hanem a lelátó alatt és mellett is ecet- és akácfák nőnek ki a beton repedéseiből.

A stadion kihasználtsága rendkívül szerény – még büfé sincs benne, pedig a csempézett pult megmaradt a földszinten -, de Ceaușescu hatalma csúcsán még a slatinai megyeközpontból is kirendelték az embereket, hogy komoly tömeg előtt szerepelhessen a nagyvezér csapata.

A 30 ezres nézőszám sem volt ritka, de mivel mesterségesen duzzasztották fel, nem volt tartható. Ma körülbelül ezren járnak a negyedosztályú klub mérkőzéseire.

"Finn csoda, az sohase lesz nálunk" LEGYEN!

 

b_200_200_16777215_00___images_watermarks_finn_csoda.jpgEz nagyon jó. Mennyiért lehet megvenni? – az anekdota szerint ezt mondta egy amerikai szakértő, miután hosszasan tanulmányozta a finn oktatási reformot. A baj az, hogy a finnek különutas, sőt unortodox módszere nem ültethető át máshova. Lopni lehet belőle, de ezek az elemek önmagukban nem sokat érnek. Bárki nyugodtan másolhatja, mondta a budapesti finn nagykövetségen Pasi Tuominen nagykövet, miután magyarul is megjelent Pasi Sahlberg, A finn példa című könyve az ottani oktatási reformról.

A finn nagykövetség ebből az alkalomból három menekültet fogadott be. A könyv ajánlóját az a Pokorni Zoltán írta, aki az elmúlt három évben folyamatosan bírálta Hoffmann Rózsa reformjait. A fordítás szakmai lektora Sió László, a Fidesz oktatási szakértője, Pokorni egykori államtitkára volt. A könyvet pedig az a finn tulajdonban álló Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (egykori Nemzeti Tankönyvkiadó) adta ki, amelyről korábban azt írtuk: a kormányzatban többen nem nézik jó szemmel, hogy egy finn multicég szerez profitot a magyar tankönyvkiadásban.

Szerencsések, akik tanárok lehetnek

De mi is a finn csoda lényege? Nagyon leegyszerűsítve a dolgot az, hogy az elmaradt, nem túl jó adottságokkal rendelkező északi országból a jó oktatási rendszer csinált fejlett, tudásalapú gazdaságot. Míg nálunk éppen most központosítják az oktatást, a finneknél teljesen decentralizált a rendszer. Mivel a társadalom szemében elismert, jól fizetett és vonzó a tanári hivatás, a főiskolákon a legjobbak közül tudnak válogatni. Jól mutatja ezt, hogy a Helsinki Egyetem tanárképzésére közel hússzoros volt a túljelentkezés: a 120 helyre 2000-nél többen jelentkeztek. Ahogy a könyvben is olvasható: „akik olyan szerencsések, hogy tanárok lehetnek, általában egész életükben tanárok is maradnak”.

Mivel a társadalom és a kormány is tudja, hogy a legjobbak tanítanak, rájuk is bízza, hogy hogyan, milyen módszerekkel, milyen tankönyvekből és milyen tanterv szerint gondoskodnak a gyerekek oktatásáról. Éppen ezért nincs központi ellenőrzés és tanfelügyelet, és a tanárok sem külső kényszerből képezik tovább magukat.

A tanároktól az iskolákban nem fejbólogatást, hanem kreativitást, vállalkozó szellemet várnak el. Sem a diákokat, sem a tanárokat nem terhelik túl. A gyerekeknek hagynak időt játékra, egyéni tanulásra, a tanároknak pedig felkészülésre, egymással való tapasztalatcserére. A finn oktatás alapja a kilencosztályos egységes komprehenzív (befogadó) iskolarendszer, amely elkerüli a gyerekek korai, képességek szerinti szétválogatását (mint nálunk teszik azt a 6-8 osztályos gimnáziumok).

A diákolimpia nem minden

A 2000-ben indult nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA) alapján a finn a világ egyik legeredményesebb oktatási rendszere, és Európán belül egyetlen olyan másik ország sincs, amelynek tanulói magasabb szinten teljesítenének. Hasonlítsuk össze egy kicsit ezt a mi eredményeinkkel. A magyar diákok eddig 74 aranyat, 138 ezüstöt és 70 bronzot értek el a nemzetközi matematikai diákolimpiákon. Így Kína, az USA és Oroszország után a negyedikek vagyunk. A finneknek mindössze 1 aranya van, 5 ezüstje és 47 bronzérme., idézte a számokat a könyvbemutatón Kiss János Tamás, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó vezérigazgatója. A nemzetközi felméréseken viszont problémamegoldásban, matematikai gondolkodásban a finn diákok 40 százaléka teljesíti a legmagasabb szintet, nálunk viszont ez az arány csak 30 százalék körül van.

Finnországban a legkisebb (mindössze 7 százalékos) a különbség  egy északi kis falu iskolája és a főváros menő iskoláinak teljesítménye között. Az iskolarendszer tehát ott valóban egységes minőségű szolgáltatást nyújt. Ezzel szemben Magyarországon a legnagyobb a szórás, közel 60 százalékos a különbség a legrosszabb és a legjobb iskolák teljesítménye között. Ez már éles esélyegyenlőségi kérdés, ami azt mutatja: nagyon nem mindegy, hova születik az ember és aztán milyen iskolába jár.

20 kormány csinált reformot

A ma éppen gyengélkedő Nokia jelentős részben a finn oktatásnak köszönheti világméretű sikerét a kilencvenes és kétezres években. A könyv idézi is a Nokia egyik vezetőjét:

„Ha felveszünk egy fiatalt, aki nem tudja a teljes matematika- vagy
fizikaanyagot, ami ehhez a munkához kell, akkor megvannak a kollégáink, akik
könnyedén megtanítják neki ezeket. De ha olyasvalakit kapunk, aki nem tudja,
hogyan dolgozzon más emberekkel együtt, hogyan gondolkozzon máshogy,
hogyan találjon ki eredeti ötleteket, és aki fél attól, hogy hibázni fog, akkor
semmit sem tehetünk.”

A finneknek ehhez a csodához potom 40-50 évre volt szükségük. Az új oktatási rendszer kidolgozását 1946-ban kezdték el, amit persze éles viták kísértek. 1963-ban hoztak döntést a kilencosztályos iskolákról, 1970-ben készültek el a tantervek. 1972-től 1979-ig néhány városban tesztelték az új iskolákat, majd a nyolcvanas évektől lett általános az új rendszer, amit a kilencvenes évek gazdasági válsága után még modernizálni is kellett.

Az oktatási reformot tehát 20 kormány és csaknem 30 különböző oktatási miniszter irányította. Ahogy a könyvben olvasható:

„A közös oktatási célkitűzés olyan mélyen beivódott a politikai és közgondolkodásba, hogy szemben álló politikájú kormányok és minisztériumi vezetők sorát élte túl lényegében sértetlenül és érintetlenül.”

Amikor a könyvbemutató után arról kérdeztem Pasi Tuominen nagykövetet, hogy a mostani válság idején nem merült-e fel, hogy túl sokan vannak a tanárok és túl sokat keresnek, nagyon határozottan nemmel felelt. Megszorításokra persze ott is szükség van, de ezt elsősorban a tanulócsoportok létszámának emelésével szeretnék elérni.

Pokorni: A kreatív embereket riasztják el a pályától

A mi mostani – az elmúlt 20 évet nézve – sokadik köznevelési reformunk kevesebb, mint egy év alatt lett kész. Ahogy Sió László mondta a finn nagykövetségen: éppen Finnországban voltak, ami alatt meg is született a döntés a reformról. Az utolsó pillanatban még egy szállodai szobából próbáltak módosító indítványokat írni, de ezek nagy részét nem fogadták el.

A finn oktatási rendszert egyébként Pokorni Zoltán elmondása szerint Hoffmann Rózsa is alaposan tanulmányozta. A pedagógusok életpályamodelljének ötlete például részben innen származik. Egész pontosan az a része, hogy erősítsék a tanárok köztisztviselői, közszolgáltatói attitűdjét. Pokorni szerint a baj csak az, hogy a most induló pedagógus-életpályamodell nem honorálja külön a jobb és több munkát, és még a fiataloknak sem lett elég vonzó, hiába emelik az induló fizetéseket. Pokorni Zoltán szerint baj az is, hogy a mostani rendszer szigorú szabályok közé szorítja a tanárokat, és ez épp a kreatív embereket riasztja el a pályától.

Pokorni ugyanakkor úgy látja: egy olyan nagy központi állami rendszer, mint ami nálunk az összes iskolát irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányításával kialakult, ritkán marad úgy, ahogy van. A politikus szerint hiába végeznek heroikus munkát a Klebelsbergben, hamarosan kiderül, hogy lehetetlen mindent a központból eldönteni és irányítani. Egy idő után ezért elengedhetetlen lesz, hogy a tankerületek valamilyen önállóságot kapjanak helyi szinten, mint ahogy az iskolákban az állam és a polgármesterek „kettős királysága” sem lesz tartható.

Forrás: http://index.hu/belfold/2013/09/24/finn_csoda_soha_se_lesz_nalunk/

Fotó: Olivier Morin

Atilla hun uralkodóról neveztek el gimnáziumot

Az országban elsőként az abai gimnázium veszi fel Atilla hun uralkodó nevét. Az intézmény elnevezése Atilla Király Gimnázium lesz – írja a feol.hu. A lap beszámolója szerint ugyanis megérkezett az engedély a névváltoztatásra.

A 4500 fős Fejér megyei település polgármestere, Kossa Lajos így kommentálta a lépést: „Atilla, Szent István és Mátyás, a három szakrális király olyan lelki, szellemi örökséget hagytak maguk után, olyan évszázadokon átsuhanó üzeneteket küldenek felénk, amelyek irányt mutatnak, megerősítenek és nemesítenek, a közösségünket pedig példaértékű tettekre sarkallják. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, de lelkünkben nem szabad változnunk, kapaszkodnunk kell az ősi hagyományokhoz.″

A polgármester meghívására a településre érkezett  Cey-Bert Róbert Gyula író is, akinek a Püski kiadónál jelent meg Atilla, a hun üzenet címmel könyve. Ő a feol.hu cikke szerint arról beszélt, hogy „a rendszerváltás után felerősödött a finnugor elmélet hirdetése, és sajnos ma sem csitulnak ezek a hangok. Nem értik meg a mai, globalizált világban, hogy lelki nagyság is van".

http://index.hu/belfold/2013/09/26/attila_hun_uralkodorol_neveztek_el_gimnaziumot/

 

KÉRDÉSEIM:

1. MIÉRT IS ADTUNK 2012-BEN 160.000.000 FT-OT FINNUGOR KONFERENCIA RENDEZÉSÉRE?

2. 2004-BEN A FINN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIJELENTETTE, HOGY NINCS ROKONSÁG A MAGYAROK ÉS A FINNEK KÖZÖTT.

Szent Mihály napjára

„Ősz az idő, Szent Mihály nap közeledik,
A juhászok a juhokat számba veszik.
Egyiknek egy ürüje, másiknak egy csengőse.
Hajtja, hajtja hazafele.

Hajtja, hajtja, terelgeti hazafele,
Hortobágyi nevezetes csárda fele.
Behajtja a csárdába, csaplárosnak eladja,
Felesége úgy siratja.

– Gyere haza, késő van már, drága kincsem,
Bánatos szép, cifra szűrös, hitös férjem,
Mert ha soká itt leszünk, sokat elköltögetünk;
Ingünk se lesz, mit ránk vegyünk!

A juhász most nagy kalapját félrevágja,
A bundáját csárda közepére vágja:
- Táncolj, asszony, fizetek! Úgyis terád keresek.
Ne mondják, hogy nem szeretlek!”

(Hortobágyi népdal)


Mihály napja az őszi napéjegyenlőség utánra esik, mintegy ott áll a tél kapujában. A természetben, az időjárásban változás áll be.

"Szent Mihály nap után egy icce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szamosháton pedig azt mondják, hogy aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik.

Sok helyen nagy vásárokat, mulatságokat tartottak ezen a napon.

A nap a gazdasági évnek is nevezetes őszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. Országszerte (a tavaszi Szent György nap mellett) az egyik legjelentősebb pásztorünnep. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket.

A szegődtetés, a "váltakozás" napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek. Erről a cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg is:

”Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják”

A keresztény hitvilágban: Mihály Fõangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek átfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken. Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A halottnak szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfélye, ő kéri ki és viszi a „menyasszonyt”, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Tápai szólás szerint, aki meghalt, azt „mögrúgta a Szent Mihály lova”. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes.

Forrás: www.magyarkronika.com

Mélyzuhanás, nullpont

2013. szept. 26.

Ha az elmúlt időszakban érezted úgy, hogy valamiféle mélyponton voltál, akkor nyugodj meg, minden rendben van veled.

letöltés

Ha az életed teljes kilátástalanságnak tűnt, netán értéktelennek ítélted meg saját magad, esetleg még az öngyilkosság gondolata is felbukkant gondolataid peremén… akkor nyugodj meg, nem történt semmi olyan, amiért aggódnod kéne. A depresszió, az ingerültség, az esetleges testi tünetek „csak” az átalakulásod jelei.

Nehéz szavakkal érzékeltetni, hiszen már nagyon sok helyen leírták, és olvashattad az elmúlt években, hogy az emberiség változik. A föld népeinek tudatossága emelkedik. Egy újabb hasonlathoz szeretnék nyúlni, hogy érzékeltessem annak a megrendítő voltát, amin minden ember keresztül kell, hogy menjen egyszer… vagy amin éppen most mész át.

Képzeld el, hogy nagyon sok családi fotót, kedvenc zenéidet, és millió fontos dokumentumot tárolsz a számítógépeden. A mindennapi munkádhoz, szórakozásodhoz fontos programok és adatok ott vannak ezen a gépen. Nem is igazán érted, hogy hogyan működik, mert csak kattintasz kettőt, és eléd ugrik az, amire szükséged volt. Egészen megszoktad, hogy mindig elő tudod hívni a gépről, a programok segítségével a régi dolgaidat. Minden kérdésedre megtalálod a választ az interneten, és így tovább.

És képzeld el, hogy ez a számítógép egyszer csak tönkremegy, minden adatod menthetetlenül elvész. Minden megszokott mód, amivel elő szeretnéd hívni a régi képeket, a zenéket, az adatokat, nincs többé, elérhetetlen számodra.

images (10)Csak áll meg most egy pillanatra olvasás közben, s képzeld el ezt az érzést. Ott az üres számítógéped, de még az operációs rendszert sem tudod elindítani, minden adatod elveszett és soha többet nem tudsz már ilyen számítógépet keríteni magadnak. Kész. Vége. Örökre.

S most képzeld el, hogy ez a „számítógép” ott volt bennedEz a program, ezek az adatok és a hozzáférési módszerek ott voltak benned, mint tanult és öröklött minták. Minden kérdésre a válasz ott volt benned, hogy „hogyan is kell élni itt a Földön”. Vajon hogyan illik ismerkedni? Miért kell felöltözni? Miért kell párt találni? Miért kell iskolába menni? Mit is tanultam az iskolákban? Miért kell munkába járni? Mire való a pénz? Mi ez a test, és hogyan működik?

Nos, ez mind elveszett.

Csak képzeld el. Mind elveszett, és neked nem áll rendelkezésedre régi minta, régi program, ami megmondaná, hogy HOGYAN ÉLD AZ ÉLETED.

Persze, ez csak egy hasonlat, és mint minden hasonlat, ez is sántít egy kicsit, de valójában pont ez történik.

Értéktelennek élted meg magad? Hát persze, mert hogy MI IS az az érték, ott volt ebben a régi programban.

Nem is tudod, miért élj tovább? Hát persze, mert az erre adott válaszok már nem elérhetőek többet ebből a programból.

Mit is kezdj magaddal? Hiszen nem tudod ki vagy, mert elveszett minden önmagadról kialakított információ.

images (9)

Ó, így leírva olyan egyszerűnek hangzik (mert valójában az is), csak éppen a megélésben sokszor nehéz azt mondani, hogy „ez így teljesen rendben van”. Pedig ez így teljesen rendben van, éppen az utolsókat rúgja a benned élő több ezer éves programozottság. A tudatosságod kiemelkedett ebből az ósdi kompjúterből, és saját magad csodálatos, belső világát kezded el felfedezni.

Elkezded írni a saját magad programját, ami csakis a tiéd, te vagy érte a felelős. Mert minden problémáért az életedben ezen túl csakis önmagadat teheted felelőssé.

Mérgezett ennivalót eszel? Hát, hibáztathatod a gyártót, de eddig te vetted meg. Dönts most már másképp! Megvan hozzá az új programod. Te írod magadnak, hogy mit szeretnél enni.

Eleged van a világ szegénységéből? Eddig te vetetted önként magad alá ennek a programnak, hogy robotolj és soha de soha ne törődj a saját önvalóddal.

Eleged van a világon a szeretetlenségből? Mert eddig mindenkit próbáltál szeretni, csak magadat nem, hát honnan tudnád mi is az a szeretet?

letöltés (7)Ha saját magadat nem tudod szeretni, és nem érzed saját magad iránt az egység és az elfogadás érzését, hogyan tudnád, hogy mi is az egyáltalán? Hát persze, hogy sokszor nem tudsz szeretni és elfogadni… mert az BELÜL kezdődik. Mint minden más.

De most már nem foghatod a régi programra. :)

Tehát, ha úgy érzed, hogy a nullponton vagy, és fizikai vagy érzelmi kihívásokkal nézel szembe: jusson eszedbe, hogy csak próbálod megírni az új, saját programodat, és nem mások előre gyártott programját használod.

Lehet, hogy sokszor nehéz és félelmetes, de ha benne vagy, akkor benne vagy, nincs visszaút. Csakis előre. Nem érdemes késlekedned, mert csak saját magadról maradsz le.

http://csillagmag.hu/irasok/melyzuhanas-nullpont/

A halál csak illúzió, folytatjuk életünket...

Bármeddig is próbálunk visszaemlékezni, a filozófusok, tudósok és a vallásos emberek folyton azon töprengtek, hogy mi történik a halál után.

Van-e élet a halál után, vagy egyszerűen eltűnünk a nagy ismeretlenbe?

Van egy olyan lehetőség, hogy az a dolog, amit mi halálként definiálunk, valójában nem is létezik.

Egy új tudományos elmélet azt állítja, hogy a halál nem egy végső esemény, ahogyan azt gondoljuk.

Nemrég a tudósok beszámoltak arról, hogy megtalálták a párhuzamos univerzum első bizonyítékát.

Ez a felfedezés elvezet bennünket egy elgondolkodtató témához, melyet "Biocentrizmusnak" hívnak.

Dr. Robert Lanza tudós, teoretikus és a "Biocentrizmus - Hogyan lehet az élet és a tudat a kulcs az univerzum valódi jellegének megértésében" című könyv szerzője, melyben számos okot felsorol, hogy miért nem halunk meg.

Számára a halál nem a vég, mint ahogyan azt sokan gondolják. Azt hisszük, hogy meg fogunk halni, mert ezt tanították nekünk, mondja Robert Lanza könyvében.

Tovább fogsz élni egy párhuzamos univerzumban?

Számos tudományos kísérlet történt már, hogy komolyan megkérdőjelezzék a halál kifejezést, ahogyan azt ismerjük.

A kvantumfizika szerint bizonyos megfigyelések nem jósolhatók meg előre teljes mértékben. Ehelyett van számos lehetséges megfigyelés, mindegyik különböző valószínűséggel.

A "sok világ" értelmezés azt állítja, hogy minden ilyen lehetséges megfigyelés megfelel egy másik univerzumnak, amit általában "multiverzumnak" hívnak.

Robert Lanza még ezeknél az elméleteknél is tovább megy.

Úgy véli, hogy "végtelen számú univerzum létezik, és minden, ami megtörténhet, meg is történik valamelyik világegyetemben."

Az energiád sosem hal meg

A halál valódi értelemben nem létezik ezekben a forgatókönyvekben. Minden lehetséges univerzum egyszerre létezik, függetlenül attól, hogy mi történik ezek közül bármelyikben. Bár egyes szerveink rendeltetés szerint megsemmisítik önmagukat, az élet érzése - a "Ki vagyok én? - csak egy 20 wattos energiaforrás, mely az agyban működik. De ez az energia nem tűnik el a halállal. A tudomány egyik legbiztosabb axiómája, hogy az energia soha nem hal meg, tehát létrehozni és megsemmisíteni sem lehet."

Ez az energia átlép egyik világból a másikba.

A tudat fontossága

"Nézzük meg a bizonytalansági elvet, a kvantummechanika leghíresebb és legfontosabb szempontját. Kísérletek megerősítették, hogy ez beépül a valóság szövetébe, de ennek csak egy biocentrikus szempontból van értelme.

Ha a világ odakint tényleg csak pattogó részecskékből áll, akkor képeseknek kellene lennünk arra, hogy megmérjük az összes tulajdonságukat. De nem lehet. Miért kellene hatással lennie egy részecskére annak, amikor úgy döntesz, hogy megméred?

Nézzük meg a kettős rés kísérletet: ha valaki "figyeli" a szubatomi részecskét, vagy egy kis fény halad át egy akadály résein, úgy viselkedik mint egy részecske, és tömör kinézetű találatokat hoz létre az akadály egyes rései mögött az utolsó akadályon, ami méri az ütközéseket. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kétrés-kísérlet)



Mint egy kis golyó, logikusan áthalad az egyik vagy a másik lyukon.

De ha a tudósok nem figyelik a részecskék pályáját, akkor hullám viselkedést mutatnak, amely lehetővé teszi, hogy a két résen egyszerre haladjanak át.

Miért változtatja meg a megfigyelésünk azt, hogy mi történik? Válasz: Mert a valóság egy olyan folyamat, amely igényli a tudatunkat," - mondja Lanza.

Tudat nélkül nem is léteznénk. Az egyik ok, amiért Robert Lanza szerint nem halunk meg, hogy nem egy tárgy vagyunk. Különleges lények vagyunk. A biocentrizmus szerint semmi sem létezhet tudat nélkül. Ne feledd, nem látsz keresztül az agyadat körülvevő csonton.

A tér és az idő nem nehéz tárgyak, hanem az elménk által használt eszközök, hogy mindent egybeszőjön.

Minden amit látsz és tapasztalsz, most egy a fejedben bekövetkező információ örvény. A tér és az idő csak eszközök, hogy mindezt összerakd.

Lanza rámutat arra, hogy a halál nem létezik egy időtlen, tér nélküli világban.

Nincs különbség a múlt, a jelen és a jövő között. Ez csak egy makacsul kitartó illúzió.

A halhatatlanság nem jelent egy örök létet az időben vég nélkül, hanem mindent egybevéve egy időn kívüli tartózkodást.

Albert Einstein egyszer azt mondta: "A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."

Honnan tudjuk, mi a valóság, és mi nem? Hogyan tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy az agyunk nem egy fizikai világ illúzióját adja nekünk?

Ez felvet egy érdekes kérdést - Ez a világegyetem egy hatalmas holografikus illúzió?

Message To Eagle



http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/09/a-halal-csak-illuzio-folytatjuk.html

A vadgesztenyék: aranybarna energiagömbőcök

Elárulok egy titkot: kamaszkorom óta minden ősszel-télen van a kabátzsebemben egy fényes gesztenye, mert olyan jó forgatni. Mostantól meg is tudom indokolni, miért rejtek fényes gombócot a zsebemben: a babona szerint a vadgesztenye megvéd a betegségektől!

A vadgesztenye festőnövény:

Leveleit, virágát, gesztenyéjét használjuk festéshez. A levelek sárgásbarna, a virágok sárga, a gesztenyék barna színt adnak.

gesztfelepites.jpg

Mindannyiunk egyik kedvenc fája a vadgesztenye, azaz lógesztenye,  más néven fehér bokrétafa. Tizenöt faja létezik. Akár 30 méter magasra is megnő.  Tudtad, hogy Elő-Ázsiából származik, a Balkánon keresztül került el Magyarországra? Dús, fehér fürtös virágzata, és a tüskés tokban érő fényes, gesztenyebarna magjai szívmelengetően szépek.

Emberi fogyasztásra - szemben a szelídgesztenyével - nem alkalmas,  csak az őzek, a szarvasok és a vaddisznók csemegézhetnek belőle.

Úgy 20 éve jelent meg  kis hazánkban a vadgesztenyefák egykártevője, az aknázómoly. Ez az állat  a fa  leveleire rakja le a tojásait- Ezekből a kifejlődő a hernyó vékony szálon a földre ejtőernyőzik , majd   a talajban prímán áttelel. A megbetegített fák  pedig néhány év múlva elpusztulnak. A kártevő aknázómoly ellen eredményes védekezési módszer az, ha a  fertőzött leveleket összegyűjtjük és megsemmisítjük.

gesztbeteg.jpg

http://www.youtube.com/watch?v=cS4_J-20SGU

 

Mire jó még  a vadgesztenye?

Nagyon sok mindenre. Gyógyászati célokra a magját, virágját, kérgét és levelét is felhasználják. A vadgesztenye jótékony hatással van a vénákra, teája a erősíti is azokat.

A faleveleket  ízületi bántalmak enyhítésére használják.

A vadgesztenye kérgét előszeretettel alkalmazzák napfényvédő szerek, krémek előállítása során.

Külsőleg  a népgyógyászatban régóta  használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.

A népi gyógyászat már évszázadok óta használja a vadgesztenyét visszér gyógyítására, mivel  gátolja a vizesedést, megerősíti az érfalakat, sőt, növeli rugalmasságukat . Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően használatával a visszeres fájdalmak  enyhülnek. Ezért a vadgesztenye az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. Hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás.

F302401_1.jpg

Hogyan használjuk?

Vadgesztenye fürdőhöz így juthatunk: 2 evőkanálnyi morzsolt vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez. Áztassuk a fájó tagunkat.


Így készíthetünk teát: 3 dl forró vízzel forrázunk le 1 teáskanálnyi szárított vadgesztenyelevelet, majd 8-10 perc elteltével szűrjük le. Mézzel édesíthető.


Így készíthetünk tinktúrát : A tinktúra elkészítéséhez kb 20 db vadgesztenyére van szükség és 500 ml tiszta szeszre. Az apróra vágott gesztenyét keverjük össze a vodkával,  majd turmixoljuk pépesre . Ezután töltsük üvegbe és legalább 20 napig tartsuk sötét, hűvös helyen.
Minden nap fel kell rázni a keveréket. Ezt a keveréket kizárólag külsőleg szabad alkalmazni!

Ez is vadgesztenye tinktúra recept: 100 ml 38 %-os pálinkához keverjünk 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenyelevelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet, majd légmentesen zárjuk le, és hagyjuk állni 10 napig. Ezt követően szűrjük le, és sötét üvegben tároljuk. Fájó, sajgó ízületekre alkalmazzuk bedörzsölő-szerként. Vadgesztenyelisztet  beszerezhetünk bioboltban, de az is jó, ha a héj nélküli magot negyedeljük, majd az aprítógépre bízzuk. Szárítsuk  ki a zúzalékot.

Vadgesztenye pépre így tehetünk szert: 2 evőkanálnyi vadgesztenyelisztet  ( vagy házi zúzalékot) keverjünk össze 2 evőkanálnyi búzaliszttel, és adjunk hozzá annyi 10 %-os étkezési ecetet, hogy kenhető péppé váljon. Fájó, sajgó ízületek gyógyítója.

Ez  szükséges a  fürdő elkészítéséhez: 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenyelevelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenyelisztet forrázzunk le 3 dl forrásban lévő vízzel.  8-10 perc  elteltével szűrjük le, a főzetet, és  öntsük a fürdővízhez. Visszér, aranyér esetén kúraszerű használata ajánlott..

A vadgesztenye krém így készül:  Vegyünk elő  150 ml vadgesztenye tinktúrát  - receptjeit lásd fentebb. Oldjunk fel 3 tasak zselatint 150 ml vízben.  Szakadatlanul kavargassuk. Amikor sűrűsödni kezd, akkor több részletben löttyintsük  hozzá a vadgesztenye tinktúrát  meg még néhány  csepp levendula olajat. Ha megfelelő állagúra sűrűsítettük, vegyük le a tűzről, és töltsük üvegbe. Ezután már nincs más dolgunk, mint  kipróbálni, ugyanis a vadgesztenye irritálhatja a bőrünket. Ha   1 nappal a próba után sem jelentkeznek bőrtünetek, akkor bátran alkalmazható a krém a visszeres bőrfelületeken. Naponta kétszer masszírozzuk be. A krémet 3 hónapon belül használjuk el, tartsuk hűvös sötét helyen.

Forrás:
viragvagyfuszer.blogspot.com

http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/oktober/a-vadgesztenye.html

http://home.kpn.nl/nickl001/acsk-2009-7.html