2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

B.Ú.É.K 2014!

Kedves Olvasóm!

Köszönöm, hogy idén is együtt haladhattunk!

Boldog Új Évet Kívánok!
Csodást, sikerest, mosolygóst, boldogságost, egészségest, harmóniával telit, gazdagot! Legyen így MOST!


Végre: itt a kaktuszliget a Quimbytől

Fahéj: ÚJABB EU SZABÁLYOZÁS AZ EGÉSZSÉG ELLEN?

… Tudósok felfedezték, hogy a túl sok fahéjfogyasztás májkárosodást okozhat, köszönhetően a benne lévő magas kumarin tartalomnak, ami a fűszer egy természetes összetevője.

fahejas-csiga-6

Az EU ezért elrendelte, hogy a kumarin szintet kevesebb mint 50 mg/kg alatt kell tartani a “hagyományos” vagy “szezonális” élelmiszerekben, vagyis azokban, amelyeket csak ritkán fogyasztunk és 15 mg kilogrammonkénti mennyiségben kell alkalmaznunk azt a “hétköznapi péksüteményekben.”

Ez az EU rendelkezés máris egy kisebb válságot váltott ki Dániában. A múlt hónapban a túlbuzgó dán élelmiszerhatóság úgy döntött, hogy az ország híres fahéjas süteménye sem hagyományos, se nem szezonális, így a bele kellő fahéj mennyiségét oly módon leszabályozták, hogy a pékek szerint a tészta egyáltalán még hasonlítani sem fog korábbi önmagára. A felháborodás már országos mértékű.

A dán Pékek Egyesületének elnöke- Hardy Christensen szerint: “A fahéjas kenyerek, és péksütemények már legalább 200 éve így készülnek. Aztán most hirtelen a kormány kijelenti, hogy ezek a sütemények nem hagyományosak? Már 43 éve pék vagyok, de ilyesmivel sohasem találkoztam még – őrület! Kevesebb mennyiségű fűszer meg fogja változtatni a sütemények jellegzetes ízét, vagyis egyszerűen nem lesznek olyan finomak. Normális esetben azt csináljuk amit a kormány mond, de azt gondolom most itt a határ. Ami elég az elég!”

Részemről már az az egyetlen dolog is megvan a fahéjas zsemlékben ami eddig az évek során hiányzott. Ez pedig a törvénnyel való dacolás!

Persze nem meglepő, hogy a fahéjat is be akarják tiltani, úgy mint a marihuánát vagy az örökség magokat. Tudjátok mennyi betegséget gyógyít a fahéj?

A FAHÉJ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐNYEI

A fahéj erős antioxidáns.  Kalciumot, mangánt, vasat-és élelmi rostot is tartalmaz. Köztudott, hogy segít megelőzni a cukorbetegség kialakulását, javítja a szív egészségét és az agyműködést, harcol a vastagbélrák és az ízületi gyulladás ellen.

CUKORBETEGSÉG ELLEN

A fahéj úgy működik, hogy javítja az inzulin aktivitását a szervezetben. Segít a hatékonyabb cukorlebontásban, így a test kevesebb inzulint fog termelni. Ezért hatásos vércukorszint szabályozó is.

SZÍVBETEGSÉG MEGELŐZŐ

A fahéj gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik és ily módon hatékonyan védi a szivet a fertőzésektől, vagy az artériák eltömődésétől. A fahéj megakadályozza a szívbetegségek kialakulását.

JAVÍTJA AZ AGYMŰKÖDÉST

Kutatások szerint a fahéj erőteljes hatással van az agy működésére is. Javítja a mentális éberséget. Idegnyugtató tulajdonságokkal is bír.

ENYHÍTI AZ ÍZÜLETI GYULLADÁST

Az ízületi fájdalomban szenvedők számíthatnak a fahéjra. Egy koppenhágai egyetem tanulmánya szerint ízületi gyulladásban szenvedő betegek nagy valószínűséggel mentesülnek a fájdalomtól.

ENYHÍTI A MEGFÁZÁS ÉS AZ INFLUENZA TÜNETEIT

A fahéj hatékonyan enyhíti a megfázás és az influenza tüneteit is, különösen akkor, ha gyömbérrel párosítjuk.

Úgy tűnik lassan mindent be akarnak tiltani, ami gyógyító erejű és nem gyógyszer. Kezdve a marihuánával, folytatva az örökség magokkal. Most a fahéj a soros.

MEGÁLLÍTJA A RÁK NÖVEKEDÉSÉT

Egy 2010-es tanulmányban, a School of Life Sciences and Immune Synapse Research Center-ben a Gwangju Intézetben Koreában, a fahéj rákellenes hatásait vizsgálták.

A vízben oldódó fahéj kivonatról bebizonyították, hogy laboratóriumban megöli a különféle rákos sejtkultúrákat, legyen szó lymphomáról, melanomáról, méhnyak, vastagbél vagy épp végbélrákról. Melanomás egereknek szájon át fahéjkivonatot adagoltak és ezzel jelentősen lelassították a bennük lévő tumorok növekedését.
Forrás: naturahirek.hu

Több százezer családot besétáltatták a devizahitel-csapdába

Németh Szilárd: Az embereket besétáltatták a devizahitel-csapdába

Több százezer családot besétáltatták a devizahitel-csapdába - jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkabizottságának a vezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

0___anyagok_nsz_radio

Emlékeztetett arra: 2003-ban úgy döntött a Medgyessy-kormány, hogy megszünteti azt a kedvezményes lakáshitel-lehetőséget, amelyet az Orbán-kormány idején vezettek be. Tették mindezt úgy, hogy az utolsó percekben azért a kabinet miniszterei 30-40 millió forintos kölcsönöket vettek fel.

Arra a felvetésre, miszerint a Kúria úgy foglalt állást, hogy a devizahitel-szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe és nem tisztességtelenek, Németh Szilárd azt mondta: szerinte pedig igen. Úgy vélte: a Kúria nem mert dönteni, inkább az időhúzó taktikát választotta. Vannak olyan országok a környezetünkben, amelyekben a bíróságok meg merték hozni a megfelelő döntést - hangoztatta.

Mint mondta: nem arról van szó, hogy az emberek nem végeztek megfelelő tanfolyamokat, nem volt kellő végzettségük ahhoz, hogy felvegyenek devizahitelt. Egyszerűen ráöntötték ezt a terméket a lakosságra azzal, hogy a monetáris tanács felnyomta az egekbe az alapkamatot, s így a forinthitelek túl drágák voltak. Amikor odateszik a 2 százalékos devizahitelről szóló és a 38 százalékos forinthitelről szóló szerződést, akkor mit választ az egyszerű ember - tette fel a kérdést.

Beszélt arról is, hogy akkoriban elkezdték népszerűsíteni a médiában a devizahitelt. Volt olyan reklám, mely azt hirdette, hogy aki még nem volt Egyiptomban, az utazzon el devizahitel terhére - emelte ki Németh Szilárd.

A fideszes politikus azt tartja jó erkölcsbe ütközőnek, hogy a devizahitel-szerződések apró betűs részébe rejtettek el lényegi elemeket. Az átlagember pedig csak azt látta, hogy évek múlva elszáll a kölcsöne. Kifogásolta azt is, miszerint ezen szerződésekben rögzítették a bank elővásárlási jogát is, azt rávezették a tulajdoni lapra, így a nem fizető hitelesek ingatlanját azonnal elvihették a feje fölül.

Megemlítette: benyújtották azt a törvényjavaslatot, mely szerint a bankoknak az érintett ügyfeleket tájékoztatniuk kell arról, hogy az árfolyamgát kibővült, és beléphetnek a rendszerbe. Akik pedig már az árfolyamgátban vannak, őket arról kell tájékoztatni, hogy mennyi pénzt spóroltak meg. A törvény február 1-jétől lenne hatályos, és az embereket negyedévente kellene tájékoztatni.

Forrás: Hiradó.hu, Csepel.hu

Az 50 éves a Honvéd Együttes ünnepi műsorából

Csodálatos! Büszke vagyok, hogy magyar vagyok.

Szemben a nappal

Egyre jobb szöveggel, egyre jobb magyar zenék jönnek, mint ez is:
Szemben a nappal

Nyújtózkodik a zúzmara,
megdermed az idő.
Elcsitul a jelen, és
megnémul a jövő.

Csak üldögélek tétlenül,
lekapcsolom magam.
Bámulok a semmibe,
így minden rendbe' van.

Míg vesztegel a pillanat,
idebent csak pörög
egy végtelen magnószalag
a szemhéjam mögött.

Néha jó, néha rossz, néha nem.
Néha nem foglalkoztat semmi sem.
Végül minden végső helyére kerül,
maradok -- ott, ahol voltam - egyedül.
Beborítva sugarakkal,
szemben állok a Nappal.

Köröttem légüres tér,
riadtan tátogok.
Hűvös fénnyel izzanak
lámpás csillagok.

Egymást követve fagynak el
a kimondott szavak.
Szilánkokra törnek, aztán
szertefoszlanak.

Magam leszek a zúzmara,
a hóval olvadok.
Elillanok, akár a tél,
akár a sóhajok.

Néha jó, néha rossz, néha nem.
Néha nem foglalkoztat semmi sem.
Végül minden végső helyére kerül,
maradok -- ott, ahol voltam - egyedül.
Beborítva sugarakkal,
szemben állok a Nappal.


A szeretet parancsa

"Jézus nem az igazság parancsát adta nekünk, hogy körömszakadtáig ragaszkodjunk ahhoz, amit jónak, értékesnek hiszünk, hanem a szeretet parancsát. Egyedül a szeretet képes ledönteni a másik embert bezáró falakat, egyedül a szeretet tudja felszabadítani, hogy képes legyen életén, nézetein változtatni." Böjte Csaba

MAGYARUL: kapd be Qria!

A minimum, hogy a Kúria elnöke és a Polgári Kollégium elnöke


SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ

SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ
Dr. Darák Péter úr, a Kúria elnöke
Dr. Wellmann György úr, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője

KÚRIA JOGEGYSÉGI HATÁROZATÁNAK ALKOTMÁNYOS AGGÁLYAI.
KÚRIA GAZDASÁGI SZAKJOGOT MELLŐZŐ TÉVES JOGALKALMAZÁSA.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Kollégiumvezető úr!

Hivatásrendünk tagjaként és európajogi (pénzügyi) szakjogászként kötelességemnek érzem tudomásukra hozni a Kúria deviza alapú szerződésekre vonatkozó 2013.12.16. kelt polgári jogegységi döntésével kapcsolatos alkotmányos aggályaimat. Előre bocsátom, hogy álláspontom szerint a Kúria jogszabályokat tévesen alkalmazott, mivel egy befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződést nem lehet csak és kizárólag a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hitelintézeti (Hpt.) törvények alá vonni, arra a 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja(befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére tekintettel), 19. cikkének (9) bekezdése(befektetési szolgáltatás pénzügyi termék szerves részeként) fényében alkalmazni kellett volna a befektetésekről szóló Tpt. (Bszt.) törvényeket és nem foghatottvolna helyt olyan bírói jogértelmezés, amely folyósításkor és törlesztéskor egy statikus Ptk. 231.§-án alapuló egyszerű átszámításra (kirovó, lerovó pénznem dogmájára) helyezkedik, ezt az értelmezést a Tpt., Bszt. mint lex specialis lerontja, ezért a Ptk.231.§-ának átszámítási jogából a deviza alapú ügyletet, mint a kölcsön és devizaművelet folytán összetett pénzügyi eszközt levezetni nem lehet. A jogegységi kérdés éppen az lett volna, hogy a kölcsönt összetett pénzügyi eszköznek kellett volna minősíteni, ezért a tőzsdén kívüli határidős ügyleti tartalom okán nem polgári jogi szerződéstípus, hanem egy vegyes szerződésről kellett volna jogegységi döntést hozni. Engedjék meg, hogy látva a pénzügyjogi tartalomhiányt kifejezzem azt, hogy egy ilyen jogtudomány egyes területei közötti (interdiszciplináris) megközelítést igénylő kérdésekhez nem lehet dogmatikai alapokat is sértő értelmezést fűzni. Kúria nemes és legszebb hagyományait mérhetetlenül lerontja és az igazságszolgáltatás felkészültségébe vetett szakmai meggyőződést is megkérdőjelezi ennek a döntésnek a tartalma. Az egyetemeken gazdasági vegyes szakjogok keretében oktatják azt, amit a jogegységi döntés tárgyaként figyelembe kellett volna venni. Azt tapasztalom, hogy az egész bírói kar menekül mint ördög a tömjén füsttől attól, hogy gazdasági szakjogokat kelljen alkalmazni ebben az ügyben és nem tett mást a Kúria sem. Azért nem, mert úgy gondolta, hogy az átszámítás jogával ezt a kérdést megoldotta, de sajnos nem, ugyanis az átszámítás egyben befektetési hitelnyújtás fiktív deviza vásárlására, amelyet folyósításkori azonnali (spot) vételi árfolyamon a bank megvásárolt az adóstól. A vételi kötési árfolyam és a törlesztéskori eladási kötési árfolyam pedig pénzügyi instrumentum (deviza) adásvétele, ez pedig tőzsdén kívüli határidős ügylet. A jellemző szolgáltatás ez, nem pedig az átszámítás és forint nyújtás. A fentiek okán téves bírói jogértelmezéssel állunk szemben és noha a jogegységi döntés kötelező a bíróságokra, úgy gondolom a törvényekkel szemben (contra legem) bírók sem ítélkezhetnek, ezért a döntésük alapvetően alkotmányellenes és ezt részleteiben is kifejtem.

KÚRIA-1.
A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Alkotmányellenes bírói jogalkotás. A hitelintézeti törvény [Hpt. 200/A.§] ún. autentikus, tehát törvényi definíciót adott a deviza alapú szerződésekről, mely szerint devizában nyilvántartott és forintban törlesztett kölcsön. A törvényi definíció bírói értelmezésre nem szorul. Alkotmányos jogbiztonságot sértő, ezért alkotmányellenes a Kúria azon kiegészítése, hogy az adós kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el és ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Kúria döntése a Hpt. 2. számú melléklet III.7. pontjában foglalt kamat definícióba ütközik, ezért alkotmányellenes. A törvény szerint – idézem – „Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék”. A jogalkotó a kamatban megfizetettnek tekinti a pénzügyi intézmény hitelezési kockázatát, ezért ezt meghaladó árfolyamkockázat terhét az adósra telepíteni nem lehet. A kedvezőbb kamatmértéknek pedig nincs jogi relevanciája, mivel az árfolyamváltozás a kamat %-os mértékének változatlansága mellett is a kamat abszolút összegét megemeli, tehát a kedvezőbb kamatmérték és az árfolyamváltozás egymással nem összehasonlítható fogalmak. A devizában eladósodást eredményező átszámítás [Ptk. 231.§] jogából pedig egyáltalán nem következik az árfolyamkockázat egyoldalú viselésének kötelezettsége, mert az mindig a felek megállapodásán múlik. Az hogy a pénzügyi intézmények ezt a devizakockázatot egyoldalúan az adósra telepítették, úgy ezt a tényt a Kúria jogegységbe nem foglalhatta volna, mivel az szembemegy már az árfolyamrés költség felek között egyenlő (vétel/eladási helyett középárfolyam) elosztásában is megmutatkozott jogalkotói akarattal (rendszertani értelmezés – interpretatio systematica) és szembe megy a polgári jog szerződéses egyensúlyt – a jogok és kötelezettségek arányos elosztását – szabályozó alapelvi és kötelmi általános rendelkezéseivel.

KÚRIA-2.
Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Alkotmányellenes bírói jogértelmezés. Kúria a deviza alapú kölcsönszerződés minősítésében a jogegységi indítványban is dogmatikalilag hibás fogalmakat használt („konstrukció”) és azt a jogegységi döntésben szerződéstípus fogalmával felruházta, ami alkotmányellenes. A Polgári Törvénykönyv szabályozza a szerződéstípusokat és a törvénykönyvben olyan nevesített szerződéstípus, hogy deviza alapú kölcsönszerződés, ilyen nincs. A másik dogmatikai hiba az, hogy a Polgári Törvénykönyvet csak konkrét szerződésekre lehet alkalmazni, ezért fogalmilag kizárt a szerződéstípus semmissége.

Jogértelmezés hiány.Kúriától elvárható lett volna, ha már belemegy egyes általános semmisségi jogalapok felsorolásába, hogy indokolását adja annak, hogy miért hagyta nyitva a jogszabály megkerülését tiltó Ptk. 200.§ (2) bekezdés első mondata második fordulatát. Lehet, hogy az a hiány, ami a vegyes szakjog alkalmazásának hiányában mutatkozott, az itt már olyan tényalapot és ismeretet igényelt volna, hogy ehhez tényleg nem volt levonható jogkérdés vagy a Kúria is érezte, hogy nem tud mit kezdeni a hitelviszonyba behatoló gazdasági joggal, nevezetesen a számára is nyilvánvaló deviza határidős ügyleti tartalommal, amely ügyleti állapotot egyebekben a gazdasági szaktörvény megkerülésével éppen a deviza alapú kölcsönszerződés hozta létre, ezért semmis. Ezt ugyanis az érvénytelenség körében (ex tunc) kell értékelni.

KÚRIA-3.
A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

Jogértelmezés hiány.A kúriai döntés teljesen nyitva hagyja a bírósági utat arra, hogy tájékoztatási kötelezettség milyen tartalmú és mélységű legyen, de annak a szerződést megelőzőnek kell lenni.  A szerződéseknél általános és különös tájékoztatási kötelezettségeket szabályozó normák vannak.  Az általános szabály [Ptk. 205.§ (3)] alapján a feleknek tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. A különös szabályok egyike alapján az árfolyamkockázat ismertetése [Hpt. 203.§ (4)-(5)] követelmény volt. Azonban a befektetési ügyleti tartalom szigorúbb tájékoztatási követelményt is állít, amelyet a pénzügyi intézmények megszegtek és ez átvezet ahhoz, hogy a befektetési jogszabály megkerülésével a befektetővédelmi szabályok – közte a szigorúbb ügyfél tájékoztatási szabályok – sérültek, és mivel a külön törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, ezért a Ptk. 200.§ (2) bekezdés eső mondat második fordulata alapján a jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződés semmisségére vezet. A kúriai döntés itt is kihagyja a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv fényében értelmezendő külön (Tpt., Bszt.) jogszabály alapján a hitelezőt terhelő szigorúbb befektetővédelmi és tájékoztatási rendelkezések felhívását.

KÚRIA-4.
Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Alkotmányellenes érvénytelenségi ok kiküszöbölés. Kúria olyan jogegységet nem alkothat, amit a bíró sem hozhat. Márpedig az érvénytelenségi ok kiküszöbölése csak a peres felek kérelmére – kereset, viszontkereset – történhet, ennek hiányában a bíró hivatalból nem járhat el. Azonban itt is hangsúlyozni kell, hogy az adós, ha keresetében nem kéri az érvénytelenség jogkövetkezményei levonását, úgy arra a Kúria másik jogegységi döntése értelmében a bank az érvényesség alapjain elfoglalt védekezéséhez képest annak elutasítása feltételéhez kötött viszontkeresetet nem terjeszthet elő. Lényeges megjegyzésem, hogy a vh megszüntetési perekben meg egyáltalán nincs sem érvénytelenség kiküszöbölés, sem elszámolás. A szerződés egyes feltételei érvénytelensége kiküszöbölése csak remélni lehet, hogy nem a Hpt. 213.§ (1) bekezdésében foglalt és az egész szerződés semmisségére vezető okok kiküszöbölésére irányul, mert azon okok többsége felek megállapodása híján szerződési nyilatkozat, amit a bíróság nem pótolhat.

KÚRIA-5.
Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Jogértelmezés hiány. A kúriai döntés itt a részleges érvénytelenség szabályát értelmezi. Azonban érthetetlen módon egyoldalú és kihagyja azt, hogy és amennyiben egy bíróság olyan kikötés érvénytelenségét észleli, amely érvénytelen rész nélkül a szerződés nem teljesíthető, úgy a Ptk. 239.§ (2) bekezdés alapján az egész szerződés érvénytelen.

KÚRIA-6.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

Észrevétel. A kúriai lebegtetés teljességgel indokolatlan, mivel jelenleg is hatályos és viszonylag újkeletű PK vélemény van a tisztességtelen feltételek átláthatóság, szimmetria követelményébe ütköző értékelésére (…).

KÚRIA-7.
A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Alkotmányellenes jogértelmezés.Kimondatott az, hogy és mivel végtörlesztéssel és árfolyamgáttal a jogalkotó már törvényben szabályozta a körülményváltozások adós fél lényeges jogos érdekét sértő hatását, ezért bírósági módosításának nincs helye. Hát ez az egyik legvitatottabb pontja a jogegységi döntésnek, ugyanis lényeges, jogos érdekként marad fenn továbbra is a gyűjtőszámlán gyűlő hitel, amely öt év múlva zúdul az adósra, tehát itt az árfolyamváltozás, mint körülményváltozás hatását már kiiktatottnak tekinteni, nos enyhén szólva tény- és iratellenes. Annál aki meg igénybe sem vette az árfolyamgátat, ott a bírósági módosítás véleményem szerint eleve nem lehet kizárt. A bírói út elzárása a Ptk. 241.§ jogának érvényesítésétől, alkotmányellenes.

Dunaharaszti, 2013. december 20.

Tisztelettel:

Dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász

http://www.civilkontroll.com/szakjogasz-nyilt-levele-a-kuriahoz/

Egy kihalásra ítélt falu nagy ötlete

Hostětín egy csendes cseh falu a Fehér-Kárpátokban, néhány kilométerre a szlovák határtól. A halálos ítéletet huszonöt évvel ezelőtt mondták ki rá.   

csehEnnek értelmében sem új ház építésére, sem a régiek felújítására nem kaphat senki engedélyt. Legalábbis addig, amíg a szennyvízkezelés kérdését nem oldják meg. Lépni kellett. És ez a 250 fős közösség rá mert lépni egy járatlan útra...

Gondolná valaki, hogy egy nádültetvény használható szennyvíztisztító telepként? Hogy egy épület fűtésének tervezésekor a benne élő emberek kibocsátott testhőjével is lehet kalkulálni? Hogy a hulladék fából készült biomassza elláthat egy egész üzemet energiával? És hogy egy faluban a napkollektor a menő, és az a ciki, ha nincs?

Hostětínben ma már az is evidens, hogy mindenki gyűjti az esővizet, és a vécében illetve a zuhanyzóban csakis azt használja. Energiatakarékos közvilágítási rendszer működik a  faluban, köszönhetően a napkollektor-parkoknak. Nagy becsben tartják a régi gyümölcseiket, génbankok őrzik az alma- és körtefajtákat.  Sőt vállalkozást – és általa munkalehetőséget is – építettek rá: bioalmalé-üzemük országszerte szállítja a gyümölcsleveket.

Az egész onnan indult, hogy 25 évvel ezelőtt a Veronica Környezetvédő Egyesület szakemberei jókor voltak jó helyen, és ama kritikus pillanatban a falu agilis polgármestere tőlük kért segítséget. Ők tudták: a nád gyökerén élő baktériumok szervesen tisztítják a szennyvizet, nem mellesleg ugyanennek a baktériumnak a kivonatát használják a hagyományos szennyvíztisztítók is. Azt mondták, nem kell hozzá drága áram, a gravitáció és a természet majd elvégzi a munkát, és a szennyvizet így környezetbarát módon vissza lehet juttatni a természetbe. És nemcsak mondták, meg is csinálták. Aztán megkérdezték: mi a faluban a következő probléma. Energia? És jött a biomassza-erőmű, aztán a napenergia és az esővíz kihasználása, a természetes kertművelés, a munkalehetőség. Maga az egyesület, és a faluban működő üzemek is adnak munkát az itt élőknek. Azt mondják, ha csak tíz embert tudnak foglalkoztatni, az már 30 ember megélhetését befolyásolja.

Hostětínt önfenntartó faluként emlegetik, és évente hétezer látogató keresi fel a világ minden tájáról azért, hogy tanuljon, ötletet merítsen, vagy esetleg egy kész receptet vigyen haza. Nos, tanulni nagyon sokat lehet, de a legfőbb tanulság mégis az, hogy a receptet minden közösségnek magának kell kikísérleteznie. Hostětín éppen attól kelt életre, hogy a helyi politikusok és a szakemberek nem egy megálmodott  ökofalu képébe szerettek bele, és nem egy asztal mögött kidolgozott projektet erőltettek rá a falura, hanem minden egyes beruházásnál a közösség aktuális igényeiből indultak ki.

Forrás: gepnarancs.hu